A nyári időszak legveszélyesebb kártevői a kukorica föld feletti részein a molykártevők. Az első gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) és kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) hernyókat, a jelenlétükre utaló nyomokat (1. kép) máris megtalálhatjuk a kukoricatáblákban, így nyugodtan mondhatjuk, betelepedésük, felszaporodásuk megkezdődött.

Talán mondhatom már azt, hogy régi motoros vagyok a fűszerszárításban és nem csak azért, mert már gyerekkorban rámragadt, hogy mindent megszedtem és leszárítottam vagy préseltem, hanem egy élelmiszermanufaktúra egyik tulajdonosaként gyakori vendég nálunk a saját szárítású fűszer és sok év kísérletezés volt, mire minden úgy száradt, ahogyan én szerettem volna. Magas ízélménnyel és megmaradó színekkel, ahogyan illendő, ha már prémium élelmiszert akarunk gyártani.

Megfontolt hibridválasztással befektetés nélkül kereshet hektáronként akár több tízezer forinttal többet.

A napraforgó a hazai szántóföldi kapás kultúrák egyik „legbetegebb” növénye. Nem csak egyes kórokozók tudják drasztikusan csökkenteni a termést, hanem különböző állati károsítók egész hada áll készen arra, hogy kárt okozzon a növényben. Ha sorra vesszük az idei tavasz történéseit, akkor könnyedén rájöhetünk, hogy 2021 eddig nem éppen a napraforgó éve volt.

A Busa Bt. most teljeskörű segítséget biztosít a pályázat megírásában!

A napraforgó betegségekre fogékony növény, sokféle kórokozó támadhatja, s bár ezek egy részének előfordulása évjáratfüggő, gyakorlatilag a teljes tenyészidőszakban fennállhat a fertőzésveszély.

Az adatok azt mutatják, hogy az elkövetkezendő 30 évben az egyes növényfajták gazdasági életképessége veszélybe kerülhet azokban a régiókban, ahol jelenleg magas terméshozam jellemző.

A hét legfigyelemreméltóbb híre az USA és Nyugat-Európa kedvező időjárása volt, amit Ukrajna és Oroszország jó vetési helyzete is alátámasztott.

Ausztriában naponta 11,5 hektár szántó és rét szűnik meg. És ez nemcsak egyszeri adat, hanem 2018 óta átlagosan minden évben ez a helyzet.