A világ legrangosabb sportfavágó eseményén kiemelten odafigyelnek arra, hogy a versenyfa csak és kizárólag 100 százalékban fenntartható módon kitermelt fa legyen.

Első ízben jelent meg Magyarország Dunától keletre eső területén, konkrétan a Hajós-Bajai borvidéken a szőlő súlyos, aranyszínű sárgaság betegségét okozó FD fitoplazma.

A gyümölcsfák minden tulajdonságát az alany és a fajta együttesen határozza meg. Nemcsak a faméretet befolyásolja az alany, hanem minden növekedési és fejlődési jellemzőt, a gyümölcsök méretét, minőségét, érési idejét, sőt még az őszi lombhullás időpontját is.

Az eredmények azt mutatták, hogy a neonikotinoidok környékbeli bevetése utáni első évben a tó állati planktonjainak, vagyis zooplanktonjainak mennyisége zuhanásnak indult.

Az Agrofórum lapigazgatója, szerkesztőbizottságának elnöke, Dr. Bódis László november elsején, életének 78. esztendejében, hosszantartó betegség után elhunyt.

Az innováció megindult a körtetermesztésben is, amelynek célja a gyorsan termőre forduló, gazdaságosan üzemeltethető, tisztes jövedelmet biztosító ültetvények létesítése. Erre többféle lehetőség van a sövényművelési rendszerek és a koronaformák kialakítása tekintetében is. A lényeg az, hogy a kiválasztott módszer megvalósításának lépéseit a termőhelyünk és az alkalmazott fajták jellemzőit figyelembe véve következetesen hajtsuk végre.

A kelő és a fiatal repceállományoknál kiemelt figyelmet kell fordítani a kártevők elleni védelemre.

A hazai erdők évente 4-5 millió tonna szén-dioxid egyenértéknek megfelelő üvegházhatású gázt kötnek meg, ami jelenleg az országos kibocsátás 7-8 százalékát ellensúlyozza.