A rozs legfontosabb betegségeit különböző gombafajok idézik elő. Közülük legismertebbek a többi termesztett gabonafélét is fertőző lisztharmat, rozsda- és üszögbetegségek és a szártőbetegségek. Speciális rozsbetegségeknek minősülnek a rozs barnarozsda, a csíkosüszög, az anyarozs, illetve a rozson leggyakrabban megjelenő hópenész.

Általános törekvés a betegségek megelőzése, ebből adódóan a gabonaféléknél a biztonságos alapélelmiszer-ellátás mellett az egészségmegőrző funkció került előtérbe. A gabonanemesítés eszköztárát azért kell bővíteni, mivel a bioaktív komponensek tudatos felhasználása eddig nem volt napirenden a nemesítési programokban.

A szerző bemutatja Kocsis Pál életútját, szőlőnemesítői tevékenységét, a munkásságához köthető fajtákat, továbbá felsorolja főbb szakmai elismeréseit.

Hazánk vízkészletének három forrása van: a csapadék, a felszíni, valamint felszín alatti vízbázisokból származó vízkontingensek. A tervezett fejlesztési beruházásokkal a vízkínálat által az öntözött területek nagyságának hatásterülete többszörösére növelhető.

A tartamkísérleteket bemutató cikk második részéből többek között megtudhatjuk azt is, hogy a megfelelő tápanyagellátás jelentősen befolyásolja a szántóföldi növények vízhasznosítását. A tartamkísérleti eredmények felhasználásával növényi modellek (extenzív, mérsékelt, átlagos, intenzív) alakíthatók ki, melyek összehasonlítását mutatja be a Szerző búzánál és kukoricánál.

A magágykészítő eszközökről tanult elmélet és gyakorlati tapasztalatok alapján foglalhatjuk össze a tapasztalatokat.

A 19. századi gépesítés előtt a kártoló eszközökben a takácsmácsonya szárított virágzatát használták. A növény virágzatában – a nemesítés és a domesztikáció során – a szúrós vacokpelyvák csúcsai visszahajlottak, egyúttal ruganyossá váltak, ami alkalmassá tette a posztó borzolására.

Nemrégiben kifejlesztésre került egy nem feromonos, hanem táplálkozási csalogatóanyagos, úgynevezett biszex (mivel nemcsak a hímeket, hanem a nőstényeket is csalogatja) kukoricamoly-csapda, amellyel a kukoricamoly rajzása megbízhatóan nyomon követhető. Az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat osztják meg a szerzők.

Megkezdődött a 2018-as évre vonatkozó állati melléktermékkel kapcsolatos jelentési időszak. A jelentési időszak 2019. március 1-ig tart.

2018. december 27-én kihirdetésre kerültek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett, a földforgalmat és az agrárium versenyképességét érintő törvénymódosítások.