Bár a neve alapján azt hihetnénk, hogy a zöld őszibarack-levéltetű csak a barackot támadja meg, e kártevő előszeretettel teszi tönkre a gazdák szabadföldi és üvegházi termését, így az uborkát, a tököt, a görögdinnyét, a spárgát, répaféléket, babot, de a brokkoli, a káposzta, a zeller, a kukorica, a padlizsán, a salátafélék, a paprika, a burgonya és a paradicsom sem ússza meg a pusztítást.

A mezőgazdaságban lezajló gazdasági folyamatok minden termelőt arra ösztönöznek, hogy alaposan átgondolja és esetleg újratervezze az őszi vetésű növények tápanyagutánpótlását. Az előző évet sújtó aszály, a magas inputanyag költségek és a lefele tartó terményárak miatt sokszor lehet hallani, hogy csökkentik, esetleg teljesen elhagyják az őszi alaptrágyázást.

Komoly egészségügyi következményei lehetnek, ha a zöldségekkel együtt mérgező gyomok is a fogyasztók asztalára kerülnek. A modern rendszerek ezt már képesek lényegében 100 százalékos biztonsággal kiszűrni.

Nem szeretjük, ha üresen állnak az ágyások, mert az olyan, mintha elpocsékolnánk a veteményesből egy csomó helyet.

A madárpopulációk drasztikus csökkenése riasztó méreteket ölt Európa-szerte. De vajon miért? Valóban a műtrágya-használat vagy a növényvédő szerek a bűnösök? Vagy a klímaváltozás? A környezetszennyezés? Az urbanizáció?

A kukorica határidős ára a búzát követte, annak ellenére, hogy az USDA váratlanul megemelte termelési előrejelzését.

A natúrparkok – sajátos, a táji értékeken és a helyi közösségek aktivizálásán alapuló – mára rendkívül népszerűvé vált kezdeményezések.

Az ember ma már lépten-nyomon belebotlik olyan videókba és képekbe a neten, amelyeken hihetetlen nagyságú zöldségekkel büszkélkednek a termesztők. Ha azonban az ezekhez kapcsolódó mérlegelést is megnézzük, bizton eltátjuk a szánkat...

A fehér cukor világpiaci átlagára 2023 júliusában 610 euró/tonna volt, 3 százalékkal maradt el a júniusitól.