Február 1-től indul az őszi kalászosok fejtrágyázása. A többi szántóföldi növény esetében, a nitrátérzékeny területeken azonban csak február 15-től lehet majd nitrogént kijuttatni.
Köztudott, hogy növényeink számára az ammónia és nitrát a két, gyökéren keresztül leggyorsabban felvehető nitrogén forma. Nézzük meg pontosan hogyan is hasznosítja a növény ezeket a vegyületeket életfolyamatai során.
A kémhatás szempontjából mindkettő felvétele visszahat a talajközeg kémhatására, a nitrát enyhén lúgosítja, az ammónia erősen savanyítja azt. A talajoldatból felvett nitrát (NO3–) egy része először ammóniává (NH4+) redukálódik, ami mivel toxikus hatású, rögtön aminosavakká és amidokká alakul át. Ez a folyamat még a gyökérben megtörténik, majd aminosavként (pl. glutamin) transzlokálódik a hajtásba, mint szerves nitrogén vegyület.
Ez alapján elmondható, hogy a növény számára célszerűbb lenne csak az ammónia forma, viszont savanyú irányú pH eltolódás szempontjából nem lenne megfelelő sem a növény, sem az őt tápláló talajoldat számára.
A megmaradt nitrát, ami nem redukálódott a gyökérben ammóniává, transzlokálódik a hajtásokba és felhalmozódik a vakuólumokban – azaz sejtnedvüregben – ahol a negatív töltéstöbblet egyensúlyozására K+ ionok felhalmozódása történik (Dr. Bratek, 2013; A növényi anyagcsere élettana).
A TIMAC AGRO nem először alkalmaz olyan szerves vegyületet, amely jobb tápelem-hasznosulást és könnyebb tápelem-mobilizációt tesz lehetővé. A SULFAMMO fejtrágya termékeinkben található N-PROCESS biostimulátor egy olyan szerves védőhálót tartalmaz, amely az eltérő molekulaméretre alapozva biztosítja a folyamatos nitrogénellátást.
Hogyan működik ez a gyakorlatban?
A lyukacsos szerkezetű védőhálóban, ammónia és karbamid molekulák találhatók meg. A méretkülönbségből adódóan először a kisebb méretű ammónia tud csak kiszabadulni a hálóból, a nagyobb és összetettebb karbamidnak előbb egy hidrolízisen kell átesnie, hogy ammónia formájában távozhasson.
Ez a hidrolízis ebben a mesterséges közegben lassabban és kiegyenlítettebben megy végbe, mint a természetben. Ennek eredményeképp, egy jóval elnyújtottabb nitrogén hasznosulási görbével jellemezhető a termék hatásmechanizmusa.
A biostimulátor másik hatóanyag összetevői az indol származékok, melyek serkentik a nitrit- és nitrát-reduktáz enzimszintézist. Ez a hatásmechanizmus lehetővé teszi, hogy a növény képes legyen a felszabaduló nitrogént az épp aktuális életfolyamataihoz felhasználni, legyen ez az intenzív hajtásnövekedés időszaka, termésnövelés vagy termésérés elősegítése.
Békés vármegyéből származó, 2024-es referencia eredmények alapján, a kontroll technológiában az összesen kijuttatott 500 kg/ha mészammon-salétrom (MAS) nitrogén műtrágyával szemben, a TIMAC AGRO technológiában szereplő 300 kg/ha MAS 27 + 100 kg/ha SULFAMMO 23 N-PROCESS 1 t/ha-ral több össztermést eredményezett őszi búzában.
Pest vármegyében gyűjtött, 2023-as őszi búza referencia eredmények, szemmel látható eltérést mutattak a második fejtrágyázás után. A 200 kg/ha ammónium-szulfát üzemi technológiához hasonlítva a TIMAC AGRO 200 kg/ha SULFAMMO 23 N-PROCESS terméke nem csak szemre győzte meg a gazdát, de 1,6 t/ha-ral nagyobb termést arathatott a TIMAC-os tábláról.
Az intenzív tavaszi növekedést tovább tudjuk támogatni, ezzel nagyobb terméspotenciált tudunk biztosítani az InFolen folyékony, biostimulátoros nitrogén lombtrágya termékünkkel, amely egyenesen a TIMAC AGRO központi kutató laboratóriumából érkezett hazánkba 2024-ben.
A lombtrágya formájában kijuttatott nitrogén előnye, hogy a levélen keresztül felszívódva, gyors segítséget jelenthet a kritikus időszakokban, illetve tápanyagigényesebb fejlődési fázisokban.
Miben más az InFolen egy klasszikus nitrogén lombtrágyához képest?
A lombtrágya formájában kijuttatott tápanyag-utánpótlás egyik legnagyobb veszélye, hogy a permetlé nem megfelelően tapad meg a levél felületén, onnan legördülve nem hasznosul.
Az InFolen termék alacsonyabb felületi feszültsége lehetővé teszi a jobb tapadást, a nagyobb levélborítottságnak köszönhetően pedig, akár 30 %-kal több sztóma vesz részt a hatóanyag felvételében így csökken az elillanási veszteség.
Minél idősebb a növény, annál vastagabb a levélen lévő viaszos kutikula réteg, így a sztómán keresztül történő tápanyagfelvétel jelentősége megnő. A sztómák nyitása és záródása azonban elsősorban a fotoszintézis, másodsorban a hormonális szabályozás útján történik. Hormonális úton az abszcizinsav (ABA) felelős a záródásáért, míg a citokinin szabályozza a sztómák nyitását.
Az InFolen citokinin tartalma a levél felületére kerülve fokozza a sztómák nyitását, ezért a kijuttatott nitrogén 50%-a 2 órán belül felszívódik. Ez a hatás segíti az egyéb tápanyagok, növényvédő szerek felvételét is.
Az InFolen továbbá fokozza a nitrogén átalakításáért felelős enzimek szintézisét, ami gyorsabb N-beépülést és mobilizációt eredményez. A folyamatos nitrogén átalakulás és szállítás fenntartja a N-pumpa működését, azaz a gyökérzeten keresztül történő felvételt és szállítást. A gyors átalakulásnak köszönhetően csökken a levelek nitráttartalma.
Az InFolen hatékony megoldás a termésmennyiség fokozására és termésminőség javítására minden szántóföldi növénykultúra esetében, de váratlan stresszhelyzetekben is segítséget nyújthat a gyorsabb regenerációban.
Ezt bizonyítja a lenti képen látható, megperzselt őszi búza állomány gyors kizöldülése is. 2024 áprilisában, Somogy vármegyében szaktanácsoló kollégánk által készített referencia fotón jól kivehető a perzselés következtében kisárguló állomány, amely nagyon szépen kinőtte a tünetet két hét alatt, 15 l/ha InFolen kijuttatása után.
A TIMAC AGRO a jövedelmezőbb és környezettudatosabb nitrogénmenedzsment mellett köteleződött el legyen szó szilárd vagy folyékony nitrogénformákról. Ehhez biztosítunk tápanyag-utánpótlási megoldásokat leendő és jövendőbeli partnereink számára.
Tudjon meg többet termékeinkről, aktuális nitrogén promóciós ajánlatainkról, keresse szaktanácsadó kollégáinkat bizalommal!
