Szabályos flottával rendelkezik prémium minőségű McHale bálázókból egy békési gazda, akinek a földjei extrém próbatételt jelentenek minden gép számára.
Kevesen gazdálkodnak olyan nagy kihívást jelentő környezetben, mint a Békés megyei Czirják István a Sárrét közepén. Dévaványa környékén csupán 10–15 aranykoronás szántóföldeken kell boldogulniuk, amelyek esőben pocsolyássá, szárazságban sivataggá válnak. Szerencséjük, hogy a közelükben található Európa egyik legnagyobb nemzeti parkja a túzokrezervátummal, a madárvédelem miatt pedig lucernaterületeket, zöldugarokat kell fenntartaniuk és vadbúvókat kialakítaniuk. Bár a talajadottságok igen kedvezőtlenek, a túzokélőhelyek fenntartását az AKG programokon keresztül 15-20 éve jelentős pénzzel támogatja az Európai Unió, ami tervezhető jövedelmet biztosít a gazdálkodóknak.
„Jó minőségű szálastakarmányt ilyen körülmények közt nyilván nem tudunk előállítani, már csak a kötött időpontok miatt sem. Április 15-től egészen augusztus 15-ig nem lehet rámenni a területekre, utána lehet csak kaszálni, általában leöregedett állományt. Ez a juhoknak és más igénytelenebb jószágoknak jobb minőséggel vegyítve még megfelelő lehet, a Körös-Maros Nemzeti Park is hasznosítani tudja, hiszen rendelkezik körülbelül 1500 egyedes szarvasmarha, bivaly és magyar szürke állománnyal”
– vázolta Czirják István, a 2011-ben alapított Csa-Ván Agrolog Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Náluk a szálastakarmány-vonal (időjárástól függően) 2000–4000 hektárt tesz ki, és a kaszálástól a rendképzésen át a bálázásig terjedő munkafolyamatokat foglalja magában. Bő egy évtizede foglalkoznak ezzel, hiszen a környéken nekik van olyan technikai állományuk, ami erre alkalmas. Rengeteg megkötéssel és előírással találkoznak a munkájuk során, eleinte például kaszálás előtt két traktorral és drótkötéllel húzták le a táblákat a nemzeti park munkatársai, és ahol fészket találtak, ott a területet nem lehetett háborgatni. Pár éve már kulturáltabb megoldást alkalmaznak erre, hőkamerás drónnal járják be a táblákat és jelölik ki a fészkeket, viszont a kaszálást végző traktorokon továbbra is vadriasztó láncokat kell használni.
„Korábban más márkájú bálázókat is használtunk, de 6-7 éve eljutottunk a McHale gépeihez, mert akkor már megvolt a megfelelő traktorparkunk hozzájuk. Immár olyan területteljesítményt és minőséget tudunk produkálni, ami előtte nem volt jellemző. Régen 250-260 kg tömegűek voltak a 150 cm átmérőjű báláink, most viszont 330-340 kg-os alomanyag-bálákat készítünk szalmából”
– emelte ki Czirják István, rámutatva, hogy a partnereik megrendeléseiben gyakran nemcsak darabszám szerepel, de meghatározott bálasúlyt is elvárnak. Tapasztalatuk szerint a bálahálón nem szabad spórolni, bár sokan beleesnek abba a hibába, hogy olcsóbbat vásárolnak. A McHale bálázók viszont nagy feszítést végeznek, különösen náluk, ahol a 330-340 kg-os bálákat általában háromszor tekerik körbe. Nekik a John Deere bálahálói váltak be, a többinél gyakran előfordult, hogy nem volt megfelelő a szakítószilárdságuk. Bekötötték ugyan a bálákat, de másnapra szétszakadtak. Így viszont egyszer sem kell kiszállni a traktorból emiatt, sőt kazalba rakva, 6-8 hónap után sem mennek szét a bálák.
„Évi 40 ezer darab bálát készítünk, de 120–130 lóerővel a mi körülményeink közt nem lehet dolgozni. Ide kell a 170–190 lóerő, és a McHale gépei bírják is a nagy munkatempót”
– szólt elismerően beszélgetőtársunk. Dévaványán egyébként többször is megjelent a gyártó fejlesztőmérnök gárdája Írországból, és Czirják Istvánék szívesen dolgoztak velük a legjobb konstrukciók létrehozása érdekében. Egy alkalommal 12 órás intenzív műszakban, búzaszalma bálából 1054 darabot készítettek 150 cm átmérővel, a korábbi McHale-rekord bő 800 darab volt.
„Ezek a gépek a nádat is bebálázzák, meg a Körös-árterek mentén a gyalogakácot, ami felnő a füvekben. A konkurens márkák erre nem voltak képesek, felgyűrték, feltekerték, beakadt a háló, a rendfelszedő nem vitte be az anyagot vagy nem tudta megfelelően összetömöríteni”
– sorolta a békési gazda. Eddig összesen 8 darab McHale bálázógépük volt, most egyszerre 4 gazdagítja a gépparkjukat. Három tavalyi beszerzés, null-üzemórás, a negyedik 4-5 éves, már 50 ezer bála van mögötte. Dévaványán 60 ezerig használják a gépeket, gondosan karbantartva azokat. Elmennének tovább is, de nagy a volumen, a rendelkezésre álló munkaidő pedig szűkös, és nem engedhetik meg maguknak, hogy csúcsszezonban hiba miatt álljanak. A másodlagos piacon jól értékesíthetők a használt McHale bálázók, amelyek újonnan drágábbak az átlagnál, viszont bőven megéri beruházni rájuk.
Czirják Istvánéknak három V6750-es és egy V6760-as körbálázójuk van. Az előbbi egy félautomata változókamrás bálázó, amellyel 0,6–1,68 méter átmérőjű bálák készíthetők. A gép 15 késes aprítóegységgel és nagy teherbírású rotorral van felszerelve. Kettős hajtásrendszer segíti a hevederek forgását és a bálaképzést, ez teszi lehetővé, hogy a gép a legnehezebb körülmények között is működhessen. A V6760-as pedig a legújabb fejlesztésű változókamrás bálázók közé tartozik, automatikus működéssel. Szintén 0,6–1,68 méter átmérőjű bálák készítésére alkalmas, de itt a kezelőnek csak addig kell megállnia, amíg a gép a bálát hálóval bekötözi, a kamraajtó nyitása-zárása, a kötözés, a tömörségszabályozás és minden más funkció automatikus.
„A kézi működtetésűvel egy műszakban 700 bálát tudunk elkészíteni, ezzel viszont 40–80 darabbal többet”
– mondta Czirják István, kiemelve azt is, hogy a kiemelkedő minőség és teljesítmény a jó műszaki érzékkel, sok tapasztalattal rendelkező, megbízható, összeszokott és szakértő csapatának is köszönhető.
„Örülök, hogy a McHale mellett döntöttem, nagyon pozitív tapasztalatokat szereztem a gépeikről. Konkurens bálázókat is kipróbáltunk tavaly, ám azokkal közel sem lehetett ugyanazt a területteljesítményt és mennyiséget kihozni. Három napig küszködtünk velük, aztán 2000 bála után visszaadtuk”
– árulta el Czirják István, akinek a szervizhátteret biztosító Start Agro Kft. ügyvezető-értékesítőjével, Tóth Róberttel is nagyon jó és korrekt a munkakapcsolata, mindig kiemelten kezelik őt régiós viszonylatban, de a szolnoki McHale gyár kereskedelmi vezetőjével, Szabó Tiborral is kölcsönös megelégedéssel dolgoznak együtt évek óta.
McHale V6750-es körbálázó munka közben:
