Erika vagy csarab?

A csarab nem összetévesztendő az erika nevű növénnyel (Erica carnea). Bár nagyon hasonlóak és mindketten az erikafélék családjába (Ericaceae) tartoznak, két külön álló növényről van szó, a csarab vagy hanga egy kisebb növény, amely 20-50 cm magasságot ér el. Ha a kertészet polcán a csarab elnevezés mellett a Calluna latin nevet is látod, akkor biztos, hogy a csarabot vetted le a polcról.

Természetes élőhelye

Európa és Kis-Ázsia területein őshonos, főleg a savanyú talajú részeken, de előfordul a mocsarasabb területeken is. Mivel egy fagytűrő cserjéről van szó, így enyhébb teleken nálunk is át tud telelni.

Az, hogy fagytűrő, még nem jelenti azt hogy egy vékonyfalú balkonládában is áttelel, melynek talaja könnyen átfagy télen. A legtöbbször ezt hibázza el a kezdő hobbikertész, amikor a csarabra esik a választása. Ha mindenképpen balkonon nevelnénk meg, akkor nagyobb dézsát válasszunk neki és gondoskodjunk arról is, hogy a dézsa ne tudjon átfagyni.

Magyarországon a Balaton-felvidéken őshonos egyébként, ahol egy savanyúbb, kavicsos vagy épp mocsaras a talaj. A csarab egyébként Norvégia nemzeti virága, Skóciának viszont a fehér hanga a szerencse jelképe.

Mikor ültessük és hogyan ápoljuk?

Fentebb már említettem, hogy a savanyú talajt kedveli, de emellett a mészmentes talajra is oda kell figyelni. A másik kardinális pontja a megtartásnak az, hogy a talaját mindig nedvesen kell tartani. Amikor azt tapasztaljuk, hogy a frissen hazavitt növény hamar elpusztul, annak többnyire az az oka, hogy már a kertészet polcán elmaradt az öntözés és többször kiszáradt a cserépben a növény. Ilyenkor bár azonnal nem látszik, de idővel nálunk fog a probléma jelentkezni.

A legjobban akkor járunk el az ültetésnél, ha ugyanúgy csináljuk, mint a rhododenronok, azáleák vagy hortenziák esetében. Talajban is megegyezik az igényük.

Már szeptembertől elkezdhetjük kiültetni az ágyásokba a Callunát, de ha nem savanyú a talajunk, akkor érdemes külön a környékét mindig áfonyához vagy hortenziához való tápoldattal is megöntözni. Ezekben a tápoldatokban általában a talajt savanyító összetevők is vannak.

A begyökeresedésig az első télen szalmázhatjuk is a környezetét, ezzel is védve a kifagyástól.