A sövények és növényfalak kiválóak arra, hogy egyrészt a kíváncsi szemek elől elrejtőzzünk, másfelől meg rendkívül jók a széltörésben, így hasznukat vehetjük szeles időben is.
A sövénynövények és növényfalak esetében is vannak a magasság szerint eltérések. Szegélysövénynek nevezzük a maximum 1 méter magas sövényeket. A magasak másfél méteresek és az igen magasnak már a 2 méternél magasabbakat nevezzük. Eltérő növényeket érdemes ehhez választani. A barokk kertek 2-3 méteres magasságú sövényei meg magával ragadók, így ott a tiszafákra és buxusokra is számíthatunk a kialakításnál.
Mit ültessünk szegélysövénynek?
Amikor szegélysövényről beszélünk, akkor nem feltétlen a klasszikus sövényben érdemes gondolkodni. Egy levendulasáv, egy kékszakállból álló növénysor is ugyanúgy lehet szegélysövény, mint az alacsonyra nyírt kecskerágók sora.
Kifejezetten szépek szegélynek a sudárzsálya, a cserjés pimpó, a pompás gyöngyvessző, de idesorolhatnám a törpe orgonát, a törpe vérborbolyát és a puszpángot (buxus) is.
Ha itt is különbséget kéne tenni, akkor vannak nyírott és nyíratlan szegélysövények. Míg egy buxust vagy borbolyát, tisztafafélét inkább a nyírottba szoktunk elképzelni, addig a sudárzsályák, a kékszakáll már a nyíratlanba tartozik.
Amikor magasabb sövényre van szükség
Klasszikus parknövény, mely sövényként is alkalmas, az a gyöngyvirágcserje (Deutzia) vagy a díszribiszke, a nipponi gyöngyvessző, vagy akár a bangitafélék közül a kislevelű és a ráncoslevelű bangita. A prágai bangita intenzív illatú virágaival is különleges látvány lehet sövényként. Ezt a pár itt felsorolt növényt viszont érdemes nyíratlanul nevelni, mert sokkal szebb lesz a végeredmény.
Onnantól, hogy már nyírott sövényként gondolnánk a magasabb növényekre, ott a fanyarka fajoktól kezdve a most divatos csodasövényig igen fajgazdag listát lehet összeírni. A kedvenceim, melyekből nem sűrűn készítenek magas sövényt ráadásul a mezei juhar, a japánbirs, a galagonyafélék, az ezüstfa is.
A jezsámenek és a hóbogyók a madarak kedvencei lesznek, de igen jó rovarvonzó cserjeként is ismertek.
A lassan növekedők közül a babérmeggyek és az orgonák is a listán szerepelnek, bár itt tényleg az egyik hátrányuk a lassú növekedés és az utóbbi években a babérmeggyek is kezdik nehezen viselni a nagy nyári kánikulákat és légköri aszályokat.