Táj-Tér-Kép
Táj-Tér-Kép

Az ország egyik legsokoldalúbb tájegysége, a Pilis – avagy a Pilisi Sziklák Natúrpark egyedi sajátosságai

Az ország egyik legsokoldalúbb tájegysége, a Pilis – avagy a Pilisi Sziklák Natúrpark egyedi sajátosságai

Agrofórum Online

A Pilisi Sziklák Natúrpark hazánk 15. és egyben legfiatalabb natúrparkja – 2019 szeptemberében nyerte el címét. Számos megközelítésben és megnevezésben hallunk különböző típusú védettségekről, a természet- és környezetvédelem fontosságáról – nemzeti park, tájvédelmi körzet, Natura 2000 terület, ökológiai hálózat és még sorolhatnánk. Ezen védettségi kategóriák már hosszú ideje közismertek, de vajon mennyire ismertek a natúrparkok? Mik is ezek egyáltalán? Hogyan jönnek létre, mi a céljuk, mik a legfontosabb jellemzőik?

1. ábra: A népszerű kirándulóhely, a Hétforrás az Írottkő Natúrpark része a Kőszegi-hegységben (Forrás: naturparkok.hu)

Az 1996 évi LIII. törvény 4. §-ában foglalt fogalmi megközelítés szerint (a törvény 2004. évi módosításakor került a jogszabály rendelkezései közé): a natúrpark „a helyi közösségek összefogása eredményeként létrejövő, a táji, természeti és kulturális értékek megőrzésén és fenntartható hasznosításán alapuló terület- és vidékfejlesztési célok megvalósulását is támogató, meghatározott területre vonatkozó együttműködés”.

Alapvetően tehát a natúrparkok célja több, mint a természet védelme. A környezeti nevelés, szemléletformálás, a terület- és vidékfejlesztés, a turisztika, az adott térségben fellelhető gazdaságok erősítése is kiemelt szerepet kap. A hangsúly az együtt értelmezésen, a táji egységben történő gondolkodáson van. Az egymással csoportosuló települések együtt szeretnék táji, természeti értékeiket megőrizni, gazdasági, turisztikai lehetőségeiket fenntartható módon kihasználni, javítani, fejleszteni, élénkíteni. Mindezeket viszont egy egységben, a tájjal egy kontextusban értelmezve. Az ország első ilyen jellegű natúrparki kezdeményezése Nyugat-Magyarországon, a Kőszegi-hegység térségében indult, majd 1997-ben meg is alakult az Írottkő Natúrpark. (1. ábra) Azóta az ország több pontján – Szigetköz, Gerecse, Tápió-vidék stb. – is létrejöttek együttműködések, melyek sorában jelenleg a legújabb a Pilisi Sziklák névre hallgató. (2. ábra)

2. ábra: Névhasználati címmel rendelkező natúrparkok az országban a két legújabb taggal (Tápió Natúrpark, Pilisi Sziklák Natúrpark) (Forrás: Táji örökségen alapuló vidékfejlesztés a Pilisi Natúrpark területén)

A 2014-ben elkészült natúrpark szakmai koncepcióban részletesen nyomon követhető, hogy milyen feltételekkel, milyen tartalmakkal kell létrehozni egy fejlesztési dokumentációt. Alapvetően 4 fő pillérre építve készül el a megalapozó tanulmány: természeti és kulturális örökség védelme, szemléletformálás és helyi identitás, vidékfejlesztés, valamint a turizmus terén. A Pilisi Sziklák Natúrpark Piliscsaba, Piliscsév, Pilisszántó, Pilisszentkereszt és Kesztölc települések közigazgatási területét foglalja magában. Az ország egyik legsokoldalúbb tájegysége, nagy múltra visszatekintő történelemmel, szakralitással (római kori emlékek, egykori királyi erdők, kolostorok), különleges természeti adottságokkal, értékekkel, szemet gyönyörködtető tájképi adottságokkal rendelkezik. A következő sorokban a tájegység természeti és kulturális örökségeit emeljük ki röviden.

A tájtörténet feltárása, a múlt folyamatainak, tájváltozásának vizsgálata és értékelése meghatározó egy térség egységének értelmezésekor. Az elmúlt 250 év területhasználati jellemzőinek feltárásával megállapíthatóak azon területegységek, ahol stabilnak mondható a tájhasználat, vagyis évszázadok óta ugyanolyan hasznosítás, felszínborítás dominál az adott területen. Ezek kiemelt kezelésére speciális jelentőségük miatt van szükség – értéket képviselnek, hiszen a környezetük folyamatos változásai ellenére meg tudták őrizni a jellemzően hagyományos tájgazdálkodás formáikat. A pilisi térségben – a domborzat következtében – meghatározóak voltak az erdők és napjainkban is ezek területi kiterjedése a legnagyobb. A gyepek aránya is kiemelkedő volt korábban, majd az évek előrehaladtával fokozatosan visszaszorultak az emberi behatások növekvő intenzitása miatt (egyre terjeszkedő beépített területek, növekvő szántóföldi művelés arány). (3. ábra)

3. ábra: Erdőterületek változásai, stabil és megszűnt erdőterületek, erdészethez köthető tájelemek a pilisi térségben (Forrás: Táji örökségen alapuló vidékfejlesztés a Pilisi Natúrpark területén)

A térség bővelkedik kilátópontokban, melyekről lenyűgöző panoráma tárul fel nem csupán a természeti képződmények tekintetében, hanem a pilisi tájhoz kapcsolódó épített örökséget szemlélve is. Több szempontból is egyedülálló a terület. Jellegzetes hadászati múlttal bír, meghatározó a szerzetesrendek szerepe. Jellemzően a pálosok és a ciszterci rend tagjai létesítettek itt kolostorokat, éltek együtt az „érintetlen természettel”. Feltételezések szerint a pálosok első rendi központja a közigazgatásilag Kesztölchöz tartozó Klastrompusztán létesült, ahol napjainkban a templom fennmaradt romjai állítanak emléket a múltnak. (4. ábra)

4. ábra: Pálos templom romjai Klastrompusztán (Forrás: studhist.blog.hu)

A térség természeti és kulturális, tájgazdálkodási örökségéhez az eddig említetteken kívül hozzátartoznak még többek között a bányászati emlékek, a szénégetők, az út menti feszületek, a magányosan álló hagyásfák, egykori fás legelők nyomai, fasorok, villák és kiskastélyok, források, szőlő- és gyümölcstermesztési hagyományok. Az egyes értéktípusok sűrűsödése kirajzolja azon területrészeket, ahol a leginkább koncentrálódik a táji örökség. (5. ábra)

5. ábra: Örökségvédelmi szempontból meghatározó területek a pilisi térségben (Forrás: Táji örökségen alapuló vidékfejlesztés a Pilisi Natúrpark területén)

Az előzőekben nagyon röviden összefoglaltuk a Pilis természeti és kulturális örökségeinek jelentőségét. Látható, hogy az ország egyik értékekben leginkább bővelkedő térségéről van szó, ami sokszínűségével, gazdag történelmi, tájtörténeti múltjával igazán sajátos arculattal rendelkezik. Sajnos, mint minden nagyváros közelében, itt is érződik az agglomerációs hatás – legmarkánsabb példaként a lakópark-építések említhetőek. A túlzott „városiasodás” viszont veszélyezteti a hagyományos, a térségre jellemző tájhasználati módokat, az értékek fokozatos eltűnését maga után vonva. Éppen ezért is olyan fontos, hogy a tájat a benne élők egy egységként értelmezzék és a gazdasági, infrastrukturális fejlesztéseket környezetkímélő módon, a táji értékek védelmét szem előtt tartva hajtsák végre. A megalakult natúrpark ezt a célt szolgálja, segíti a fejlődést fenntartható irányba terelni, hogy a jövő generációk is részesülhessenek a sokarcú Pilis karakteréből, értékeiből, látnivalóiból. 

6. ábra: Kesztölc – szép, tiszta időben feltáruló lenyűgöző tájkép (Forrás: Táji örökségen alapuló vidékfejlesztés a Pilisi Natúrpark területén)

Összeállította: Varga Dalma, Hubayné Horváth Nóra

Felhasznált források:

 

Tájépítész szemmel a Felvidéken – hogyan látjuk a tájat?

2019. december 5. 04:36

A következőkben egy rövid kitekintést kaphat az Olvasó a felvidéki tájról – tájépítész szemmel.

Ökológiai folyosók, nagyragadozók a Kárpátok régiójában

2019. november 8. 04:36

A ConnectGREEN projekt a Kárpátok régiójára fókuszál, amely Európa egyik legnagyobb nagyragadozó állományának ad otthont. A projekt célja feltérképezni a potenciális ökológiai folyosókat a magterületek között és három célterületen helyreállítani a kapcsolatokat.

Mi az Európai Tájegyezmény jelentősége?

2019. október 10. 04:35

Az Európai Tájegyezmény kiemeli: „a táj egyformán fontos része az emberek életminőségének mindenhol: városon és falun, leromlott és kiváló állapotú területeken, a különlegesen szépnek tartott és ilyen adottság nélküli helyeken” egyaránt.

Vízjárta területek és tájtörténet – a múlt „kék és zöld” lenyomatai történeti térképeken

2019. október 3. 04:37

A vízjárta területek nem csupán „kék” felületek, az erdők, gyepek, cserjések, tehát röviden a zöldfelületek is szervesen kapcsolódnak hozzájuk, szinte elképzelhetetlen a víz „zöld” nélkül.

11 milliárd forintnyi vidékfejlesztési támogatásról döntöttek

2018. december 13. 07:46

A Vidékfejlesztési Program keretében benyújtott kérelmek elbírálása folyamatos, így többek között a most megítélt 11 milliárd forintból források jutottak az állattartóknak is.

Agrárminisztérium lett az FM-ből

2018. május 11. 11:20

Az Agrárminisztérium tárcavezető-jelöltje Nagy István eddigi FM-miniszterhelyettes.

Módosult a vidékfejlesztési projektek megvalósítását segítő tájékoztató

2018. május 25. 11:26

A most megjelent módosítás a már beérkezett kifizetési kérelmek gyakorlati tapasztalataihoz igazodva került kialakításra.

Folyamatosan dolgozzák fel a kifizetési kérelmeket a Kincstárban

2018. szeptember 10. 08:53

A magyar agrárium jövője szempontjából létfontosságú, hogy a Vidékfejlesztési Program forrásait minél hatékonyabban fel tudjuk használni.