Hogyan juttassam ki a nitrogénműtrágyát, és melyik műtrágyát válasszam?

Oda kell adni neki azt a mennyiségű nitrogént, amit a növény a tervezett hozamhoz fel fog használni. Hogy ez mennyi? Növényfajtól függően más és más (1. táblázat).

1. táblázat: Fajlagos nitrogénigények [kg/t hozam]

Azonban az okos gazda nemcsak arról gondoskodik, hogy legyen elegendő nitrogén a talajban a növény számára, hanem arról is, hogy azt megfelelő időben kapja meg a növény. Továbbá lehetőleg egyéb tápelemeket is ki lehessen juttatni a nitrogénnel egymenetben, valamint a megfelelő formában adja oda, a lehető legkisebb veszteség árán, a legolcsóbban.

Az időzítéssel, bár nagyon fontos kérdés, most csak elnagyoltan foglalkozunk. A növények szeretik, ha folyamatos a nitrogéntáplálás. Éppen ezért nem szabad nekik egy adagban odaadni az összes szükséges nitrogént, mert nem fogják tudni hasznosítani azt. Kimosódás, elpárolgás révén nő az elvesztegetett hatóanyag-mennyiség. Éppen ezért az általánosan elfogadott szakmai vélemény az, hogy a tavaszi nitrogénfejtrágya-adagot két, esetleg három dózisban célszerű kijuttatni.

De mikor?

Az első adagot, mely a teljes tavaszi dózis fele-kétharmada, a vegetáció megindulása előtt közvetlenül, hogy amikor az állomány robbanásszerűen fejlődni kezd, már ott legyen a szükséges mennyiségű hatóanyag a talajban. Ez az időszak a bokrosodás vége – szárba indulás eleje. A második adagot a szárba indulás közepén, az esetleges harmadik adagot pedig még a virágzás előtt.

Ezen a ponton felvetődik a kérdés, hogy melyik nitrogénműtrágyát válasszam?

Mivel a növények nemcsak nitrogént, de jelentős mennyiségű ként, magnéziumot és kalciumot is felvesznek ebben az időszakban, célszerű olyan műtrágyát választani, amely ezekből a tápelemekből is tartalmaz jelentősebb mennyiséget. A nitrogénigényhez hasonlóan a búza és a repce kalcium-, magnézium- és kénigénye is eltérő (2. táblázat).

2. táblázat: Az adott hozamok kalcium-, magnézium- és kénigénye [kg]

Természetesen a fenti táblázatban szereplő mennyiségeket csak részben kell pótolni, mivel teljes hiányuk (felvételük teljes gátlása) csak igen ritkán fordul elő. Mivel a kén kimosódása, pontosabban a gyökérzóna alá mosódása az őszi-téli félévben lehullott nagyobb mennyiségű csapadék hatására könnyen bekövetkezik (főleg homok, homokos vályog fizikai féleségű talajokon), pótlásáról már tavasszal gondoskodni kell. Ha a talaj alapvetően nem kénhiányos, vagy a kénhiány nem jelentős, akkor egy kisebb mennyiségű kénpótlás szükséges, hiszen a gyökérzet hosszanti növekedésével a növény utoléri a korábban mélyebbre mosódott mennyiséget. Azaz, csak egy átmeneti időszak kénigényét kell fedeznünk. Ez viszont nagyon fontos. Erre a célra javasolható a Pétisó + S, mely 24% nitrogént, 9% kalciumot (CaO) és 12% ként (SO₃) tartalmaz.

Granulált, nagy szemcseszilárdságú termék, kiváló szórásképpel, könnyű hozzá beállítani a műtrágyaszórót. A nitrogénnel egymenetben kalciumot és ként is pótol. Kalcium- és kéntartalma természetes, jól hasznosuló forrásból származik. A kénpótlásnak a jelentőségét az adja, hogy kén nélkül nincs vagy csak igen csekély a nitrogénbeépülés. Átlagosan minden 10-15 kg nitrogén felvételéhez, beépüléséhez szükséges 1 kg kén felvétele. Ellenkező esetben a terményben alacsony lesz a fehérjetartalom (és így a sikér is), az olajtartalma, rosszabb lesz a szárszilárdság, gyengül az ellenálló képesség. Vagyis csökken a hozam, romlik a minőség, ami egyértelműen alacsonyabb jövedelmet eredményez.

Pétisó és a GreenMax

Amennyiben a kén pótlása nem indokolt, vagy máshogy, pl. lombtrágyával kívánjuk megoldani, a nitrogén, kalcium és magnézium egyidejű pótlására a Pétisó és a GreenMax az ideális. A Pétisót speciálisan a hazai viszonyokra fejlesztették ki. A 27% nitrogénen kívül 7% kalciumot (CaO) és 5% magnéziumot (MgO) is tartalmaz, jól hasznosuló karbonátok formájában.

A Pétisóba dolomit formájában belekerülő kalcium és magnézium lehetővé teszi, hogy a nitrogén-műtrágyázást a talaj savanyítása nélkül végezzük el. Vagyis nem degradáljuk a talaj szerkezetét, nem rontjuk tovább vízgazdálkodását és a többi tápelem felvehetőségét. Használata azonban nemcsak savanyú kémhatású talajokon indokolt, hiszen a kalcium és a magnézium a növények számára nélkülözhetetlen makrotápelem. Szórásképe kiváló. A nagyon finomra őrölt dolomit (átlagosan <40 µm) a gyors és jó hasznosulás záloga.

A granulált változatot használva a szinte tökéletes gömb formájának köszönhetően egyszerű beállítani a műtrágyaszórót, az tartja a beállított dózist, nagyobb távolságra is kijuttatható, hosszabb távon biztosít nitrogént a növénynek. A prillezett változat vízben könnyebben oldódik, hasznosulásához kevesebb bemosó csapadék szükséges, apróbb szemű, még egyenletesebb szórásképpel, és akár megkésett fejtrágyázásra is kiválóan alkalmas.

A GreenMax egy granulált, 15,9% nitrogén- 16,1% kalcium- (CaO) és 11,6% magnézium- (MgO) tartalommal készült műtrágya, melyben a nagy mennyiségű és nagyon finomra őrölt dolomit jó és gyors hasznosulást tesz lehetővé. A kalcium- és magnéziumpótlással egyrészt emelhető a savanyú talajok kémhatása, ami a tápanyagok (pl. foszfor) jobb hasznosulását eredményezi, másrészt javítható a növények kalcium- és magnéziumellátása.

A hatékonyság szempontjából fontos tudni, hogy a nitrogénműtrágyák közül a karbamidnak a legrosszabb és a legkiszámíthatatlanabb a hasznosulása, az egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt. A belőle ammónia formájában elillanó hatóanyag még átlagos körülmények között is kb. 14-20% N, ami a legkevésbé hatékony és a legdrágább nitrogénműtrágyává teszi. Emellett talajsavanyító hatásának ellensúlyozásához 100 kg-onként kb. 80 kg meszet is ki kellene juttatni. Ráadásul nem pótol sem kalciumot, sem magnéziumot, amely tápelemek már az ország nagy részén termést korlátozó tényezővé váltak.