Tápanyag-utánpótlás
Tápanyag-utánpótlás

Zöldségfélék kénigénye és kéntrágyázása

Zöldségfélék kénigénye és kéntrágyázása

Agrofórum Online

A korábban ismeretlen kénhiányról egyre gyakrabban lehet hallani a szántóföldi növények esetében a repce, a zöldségféléknél a káposzta- és a hagymatermesztés kapcsán, de a vízkultúrás és tápoldatos termesztésben is előfordul az egyoldalú vagy aránytalan NPK:S műtrágyák alkalmazása esetén.

Korábban a szerényebb terméseredményeknek, a szerves trágyázásnak, és mindenekelőtt a levegő magas kéndioxid tartalmának köszönhetően ismeretlen volt a termesztési gyakorlatban a kénnek, mint növényi tápanyagnak a hiánya. Pedig fontos tápelem, a felhasznált mennyiség alapján a makro-, más csoportosítás szerint a mezoelemekhez soroljuk, megközelítőleg annyit igényelnek belőle a növények, mint a magnéziumból, de egyes fajok esetében a felvett foszformennyiségéhez áll közelebb.

A növényi szövetekben felhalmozott mennyisége (szárazanyagra számítva) 0,2-0,7%, legnagyobb koncentrációban a levelekben található. Fontos szerepet játszik az enzimatikus reakciókban, a fehérje képzésben és egyes vitaminok (pl. B1) kialakulásában, továbbá a redox rendszerekben. Fontos eleme a zsírsavak szintézisének, és alkotórésze több fontos gazdasági növény illóanyagának.

A kénhiányban szenvedő növény fejletlenebb, mivel gátolt a sejtosztódása és a fehérje szintézise. A gátolt növekedés tünetei a lombozaton – a gyökérzethez képest – erősebben jelentkeznek, súlyos kénhiány esetében is fejlett, elágazó gyökeret nevel a növény. A hiánytünetek a fiatalabb leveleken mutatkoznak először, tekintettel arra, hogy a kén csak akropetálisan (felfelé) mozog, a termesztett növények nem képesek bazipetálisan (a gyökérzet irányába) szállítani. A levéllemez fokozatosan kisárgul, először az erek közötti szövetek mutatnak világosabb elszíneződést, majd idővel a vékonyabb erek is megsárgulnak, csak a főér és közvetlen környéke marad zöld. A hajtásnövekedés lelassul, idővel leáll. Maga a növény levele durva, kemény tapintású – súlyos esetben a fonáki oldalon enyhén vöröses elszíneződést is mutat. A fiatal levelekre a merevtartás és a kanalasodás, a levélszélek pödrődése jellemző. Súlyos kénhiány esetén a leveleken, a vastagabb erek között nagy, összefüggő, beszáradt foltok is képződhetnek.

 

Kénhiány uborkán. A tünetek emlékeztetnek a nitrogén hiányára, de azzal ellentétben nem az idősebb, hanem a fiatalabb leveleken kezdődik klorózis formájában.

A káposztafélék és a hagyma esetében a kénhiány-tünetek megjelenését akkor észlelték, amikor a levelek kéntartalma (S) alacsonyabb volt 0,03%-nál. Optimális esetben a nitrogén:kén aránya 30-40:1 között változik, kénhiányban szenvedő növényeknél sok esetben meghaladja a 70-80:1-et.

A termesztett növények kénigénye:
– gabonafélék 20-25 kg/ha,
– szemes kukorica 20-25 kg/ha,
– cukorrépa 35-45 kg/ha,
– burgonya 20-22 kg/ha,
– repce 50-70 kg/ha,
– napraforgó 20-40 kg/ha,
– zöldségfélék 15-60 kg/ha,
– gyümölcsfélék 20-65 kg/ha.

Tápoldatos és vízkultúrás zöldséghajtatásban, hosszú kultúrában, kimagasló terméseredmények esetén a termesztőközegből, illetve a tápoldatból felvett kén mennyisége eléri a 100-120 kg/ha-t is.

A zöldséghajtató és a szabadföldi zöldségtermesztő üzemekben a tápoldatozó műtrágyák széleskörű alkalmazása kapcsán fennállhat annak a veszélye, hogy humuszban szegény, lazább szerkezetű, durva szövetű talajokon (pl. homok) kimosódik a gyökérzónából.

Kén-pótlás lehetőségei – kéntrágyák

A korai káposztaféléknél, valamint vörös-, illetve fokhagyma esetében aktuális a fejtrágyázás, káposztaféléknél lombtrágya, hagyma esetében sorok közé szórt szilárd trágya, intenzív termesztésnél tápoldat formájában. A későbbi ültetésű tárolási és ipari káposztáknál az ültetőágy előkészítése során a talajba célszerű bemunkálni.

A ként a növények főleg szulfát formában veszik fel a talajból, de a levegő kéndioxid-tartalmát is képesek hasznosítani. Magában ként trágya formájában nem szoktunk adni, más tápelemek kísérőanyagaként visszük a tápoldatba (talajba). Legelterjedtebb, leggyakrabban használt kénforrás a kénsavas káli, és a szuperfoszfát (!) műtrágyák, illetve a keserűsó, valamint néhány lombtrágyaként adott mikro- és félmikroelem kénsavas sója (rézgálic, vasgálic, mangánszulfát, cinkszulfát stb.).

Ként legnagyobb mennyiségben tartalmazó műtrágyák a káliumszulfátok, amelyek elsősorban a kertészeti kultúrákban használatosak.

Erősen savanyító hatása miatt csak mészben gazdag talajokon használható az ammóniumszulfát – kéntartalma jelentős, meghaladja a 23%-ot. Tápoldatozásnál a tápoldat kémhatásának csökkentésére és a kén pótlására használatos.

Viszonylag széles körben használt kéntartalmú műtrágya a keserűsó (magnéziumszulfát, 13% vízoldható kén), amit elsősorban magnéziumtartalma miatt javasolnak a szántóföldi és kertészeti növényeknek lombtrágyaként, de van talajtrágya változata is.

Viszonylag kevesen tudják, hogy a foszfortrágyázásra általánosan használt szuperfoszfát is tartalmaz ként (12-14%), ami abból adódik, hogy a gyártás során a nyersfoszfát foszfortartalmát kénsavval tárják fel.

Meg kell jegyezni, hogy kevés ként (0,5-1,5%) a klorid tartalmú káliumműtrágyák is tartalmazhatnak, azonban kén pótlására kertészeti kultúrákban kevésbé alkalmasak egyéb mellékhatásuk miatt.

Tervezés-beszerzés-kijuttatás, avagy indul a következő műtrágyázási szezon

2019. július 12. 11:29

Jelenleg mindenki a repce és a kalászosok betakarításra készül, de ezzel párhuzamosan már el kell kezdeni tervezni a következő időszakra szükséges műtrágyák beszerzését, tervezését.

A kiváló repcetermés receptje: minőségi tápanyagok

2019. július 2. 10:15

Ha a kezdeti fejlődés során a növény minden tápanyagot megkap, egy megerősödött és jól begyökerezett állomány megy a télbe, ami már egy mérföldkő a jó terméshez vezető úton.

Precíziós nitrogénkijuttatás az amerikai kukoricaövezetben

2019. május 16. 10:17

A rossz minőségű területeken a műtrágyázást el kell kerülni, amelyeket gazdasági szempontból is inkább megéri természetvédelmi gyepekként hasznosítani, vagy évelő bioenergia növények termesztésére fordítani.

Algafix® - A gyengéből erőset, a jóból még jobbat

2019. május 14. 06:37

Az Algafix® főleg kinetint tartalmaz, ezért az a felbecsülhetetlen előnye más algakivonatos termékekkel szemben, hogy célzottan tudunk vele beavatkozni a növény fejlődésébe.

Növénykondicionálók, műtrágyafajták, növényi hormonok - Tápanyag-gazdálkodási szakmai nap (II. rész)

2018. március 15. 12:43

A különböző huminanyagok és azok növényélettani folyamatokban betöltött szerepe, a szilárd és folyékony műtrágyák hatóanyag-tartalma és a növényi hormonok.

Olajos növények tápanyag-utánpótlása

2018. február 26. 09:52

A kéntrágyázás fontosságát jelzi az a tény, hogy a növények által a vegetációs időszakban a talajból felvett kén mennyisége alig marad el a foszforétól.

Tervezés-beszerzés-kijuttatás, avagy indul a következő műtrágyázási szezon

2019. július 12. 11:29

Jelenleg mindenki a repce és a kalászosok betakarításra készül, de ezzel párhuzamosan már el kell kezdeni tervezni a következő időszakra szükséges műtrágyák beszerzését, tervezését.

Több műtrágyát vásároltak a gazdák, de azt olcsóbban

2018. március 9. 10:50

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet közzétette legfrissebb statisztikai jelentését, amely a 2017-es műtrágya-értékesítést elemzi.