Tápanyag-utánpótlás
Fizetett tartalom

Miért érdemes a tarlót szakszerűen mikrobiológiai készítménnyel kezelni?

A betakarítás után az egyik legfontosabb feladat a szármaradványok szakszerű kezelése mikrobiológiai készítménnyel és beforgatása a talajba. A következőkben számos szakmai érvet sorolunk fel, miért van nagy jelentősége ennek a műveletnek.

Felmerül a kérdés, miért kell támogatni a szármaradványok bontását, hiszen természetes úton is végbe megy a folyamat. A kutatások alapján az intenzíven művelt talajokban a talajélet jelentős mértékben sérült. (Szakirodalmi adatok alapján a szántóföldekben ezerszer kevesebb talajbaktérium él, mint a bolygatatlan talajokban.)

A mikrobák száma lecsökkent és a diverzifikáció is szegényebbé vált. Ennek oka többek között a nem megfelelő művelési mód, a nem okszerű műtrágya- és vegyszerhasználat, a szakszerű vetésforgó hiánya, a kevésbé változatos növénykultúrák termesztése.

Ez azt eredményezi, hogy a lebontási folyamatok lassabban történnek, így a következő kultúra számára szinte alig tud feltáródni a növényi maradványokban lévő tápanyag.

A kukorica és napraforgó szármaradványainak szerves anyag tartalma mellett azok tápanyag tartalma is óriási jelentőségű. A kukorica szántóföldi mellékterméke – 10 tonna szemtermés esetén – több mint 90 kg nitrogén, 45 kg foszfor (P₂O₅), és akár 160 kg kálium (K₂O) tartalommal bír.

Ez a tápanyagmennyiség természetesen nem táródik fel teljes mértékben egy év alatt, sőt, kedvezőtlen talajviszonyok esetén akár 3 év is eltelik a teljes hasznosulásig. (1. kép)

A betakarított kukorica után a növényi maradványok jelentős mennyiségű szervesanyaggal, tápanyaggal rendelkeznek
1. kép: A betakarított kukorica után a növényi maradványok jelentős mennyiségű szervesanyaggal, tápanyaggal rendelkeznek

Napraforgó esetében 2 t/ha termésátlagnál 4 t/ha gyökér- és 4-5 t/ha szármaradvánnyal számolhatunk. Ez számszerűsítve, napraforgó esetén 70-55-200 kg lekötött N-P2O5-K2O tartalmat jelent, mely hosszútávon szolgáltat tápanyagot a következő kultúrák számára. (2. kép)

Napraforgótábla betakarítás után. A napraforgó tarlón lévő maradványai is jelentős tápanyagot tartalmaznak
2. kép: Napraforgótábla betakarítás után. A napraforgó tarlón lévő maradványai is jelentős tápanyagot tartalmaznak

A növényi maradványok visszadolgozásával javítjuk a talaj szerkezetét is. A jó szerkezettel rendelkező termőföld kedvező vízmegtartó képességgel rendelkezik és jó a hőháztartása is. Ez nagyon fontos az aszály okozta stressz csökkentésében, mert a megfelelő szervesanyag-ellátottságú, morzsalékony talajok képesek megőrizni és eltárolni a csapadékot. Így a száraz időszakokat könnyebben átvészelik a növények.

Fontos említést tennünk a mikrobiológiai készítményekkel történő szakszerű tarlóápolás egyéb, de fontos hozadékáról is. Ugyanis a szármaradványok bontása során a kórokozó gombák visszaszorulnak, így nem tudják kifejteni patogén hatásukat.

Ennek oka, hogy a szaporító képleteiknek is helyt adó és táplálékul szolgáló növényi maradványok mennyiségét csökkentjük, jelentős lépést téve a kórokozó ágensek visszaszorításában.  Így elvesszük az életterét például a fuzárium gombának is, mely az egyik leghatékonyabb cellulózbontó képességgel rendelkezik.

A tarlóbontó mikrobiológiai készítmények használata egyszerű. A cellulózbontót a termék címkéjén olvasható dózisban és vízmennyiséggel közvetlenül a felaprított szármaradványokra kell permetezni, majd azonnal a talajba kell dolgozni. Érdemes a kijuttatás és a beforgatás műveletét egy menetben elvégezni.

Összefoglalóan a növényi maradványok mikrobiológiai készítményekkel történő szakszerű kezelésével és a talajba történő beforgatásával számos pozitív hatást érhetünk el. A szervesanyag visszapótlással növeljük a talaj humusztartalmát és biztosítjuk a következő növénykultúrák részére a tápanyagokat.

Javítjuk a talajszerkezetet így csökkenthetjük az aszály okozta károkat. A növényi maradványok elbontásával elvesszük a patogén gombák életterét, ezzel visszaszorítjuk azokat.

Kevesebb növényvédőszer- és műtrágyafelhasználás válhat szükségessé, így gazdaságosabbá válik a termelés. Az AÖP támogatási rendszerben 2 pontot ér a tarlóbontó mikrobiológiai készítmény használta a meghatározott feltételekkel.

Agrobio logó
Magyar Mikrobiológiai
Társaság Alapítványa

Az őszi búza okszerű és gazdaságos őszi tápanyag-utánpótlása

2024. október 2. 17:10

A hiányos makroelem-ellátás 50–60%-kal, a nem megfelelő mikroelem-ellátás 10–25%-kal is csökkentheti a búzatermést, és rontja a minőséget is.

Hogyan gondoskodjunk a rózsa tápanyag-utánpótlásáról ősszel?

2024. szeptember 19. 07:40

A rózsák a semleges vagy enyhén savanyú, 5,5-6,5 pH-értékű talajt kedvelik. A túl savas vagy túl lúgos talaj csökkenti a tápanyagfelvevő képességét.

4 takarékos tipp az őszi nitrogénkijuttatáshoz

2024. szeptember 16. 09:40

Csak ott és akkor érdemes ősszel nitrogénnel trágyázni, ahol várhatóan kevés lesz a veszteség, és a talaj nedvességtartalma is megfelelő.

Kén: növényvédő szer vagy növényi tápanyag?

2024. szeptember 9. 09:40

Korábban a kénhiány szinte ismeretlen volt a növénytermesztésben, de az intenzív termesztési módszerek alkalmazásával egyre gyakoribb élettani betegség lett.

Intenzív talajélet nélkül nincs hatékony növénytermesztés, avagy a baktériumkészítmények szerepe a szárbontásban!

2019. október 9. 08:06

A szántóföldön termesztett növénykultúrák betakarított termése a teljes növényi biomassza kevesebb, mint 50%-a. A fennmaradó nagyobb rész melléktermék, melynek jelentősebb része nem kerül vissza a talajba. A gabonafélék, ipari és takarmánynövények gyökér és szármaradványa átlagosan a 8-10 tonnát is elérheti hektáronként.

Tarlóbontás a jobb talajért – így éri meg igazán!

2021. július 6. 13:27

Az aratás után visszamaradó szár- és gyökérmaradványok komoly tápanyag-utánpótlást jelenthetnek a talajnak, jelentős mennyiségben tartalmaznak ugyanis kötött állapotban lévő nitrogént, foszfort és káliumot is.

Tarlóbontás okosan

2019. augusztus 21. 05:36

A növénytermesztés régebben egy biológiai körforgás volt. A terményt betakarították, a szármaradványok a területen maradtak és az istállótrágyát a területekre kihordták és bedolgozták. A szerves trágya rendszeres használatával és a tarlómaradványok elbontásával biztosították a talaj biológiai életképességét, a talaj szerves anyagának, humusztartalmának szintentartását.

A szalma szerepe a talajerő-gazdálkodásban

2018. november 27. 07:33

A növényi maradványok értékes tápanyagokat tartalmaznak, lebomlásuk után gazdagítják a termőtalajt és hasznosak a következő növénykultúrának. Ha nem tudjuk felhasználni a szalmát az állattenyésztésben, akkor inkább javasoljuk a gabonaszalma szakszerű kezelését, mint annak lehordását.