13℃ 10℃
október 23. Gyöngyvér, János, Gyöngyi
Tápanyag-utánpótlás
Fizetett tartalom

Talajoltás jelentősége az őszi kalászosok vetése előtt

Az intenzív növénytermesztésben a talajt ért stresszhatások miatt egyre inkább elszegényedik a talajélet, a mikrobák száma és fajdiverzitása is csökken. Ennek eredményeként elindulhat a talajromlás.

Keserű tapasztalatok a növénytermesztésben

A növénytermesztést számos tényező sújtja. Viszonylag alacsonyak a terményárak és magasak az input költségek. A klímaváltozás káros hatásai közül a csapadékszegény hónapok, az aszály megviseli a növénykultúrákat.

A még pár hete ígéretes kukorica, napraforgó várhatóan alacsony terméshozamot eredményez majd a szárazság miatt. Sok gazda tapasztalja, hogy ha optimális is a csapadékeloszlás hiába adagolja egyre nagyobb mennyiségben a drága műtrágyát, valahogyan mégsem látszik a hatása.

Ennek oka többnyire az, hogy nem jó a talaj tápanyagszolgáltató képessége, nem megfelelő a talajélet. Ugyanis az intenzív növénytermesztésben a talajt ért stresszhatások miatt egyre inkább elszegényedik a talajélet, a mikrobák száma és a fajdiverzitás is csökken. Ennek eredményeként elindul a talajromlás.

Mi lehet a megoldás a talajok romlásának megállítására, a talajélet serkentésére?

A megoldásnak mindig több eleme van, melyek hatnak is egymásra. A legfontosabb mindenekelőtt, hogy ismerjük meg jól a termőtalajunkat, hogy milyen típusú, milyen tulajdonsággal rendelkezik.

A megoldás komplex, része lehet a megfelelő talajművelési mód, talajtakarás, kevés bolygatás, a jó vetésforgó, a változatos növényfajok, mikrobiológiai készítmények alkalmazása, biostimulátorok használata, a szakszerű tápanyagutánpótlás, műtrágyázás, az okszerű növényvédő szer használat, a szármaradványok kezelése és visszadolgozása a talajba és még sorolhatnánk.

Miért fontos kiemelni a talajbaktériumokkal való célirányos talajoltást és a szármaradványok tarlóbontó készítménnyel való kezelését és beforgatását? Azért, mert a talajéletet ezzel serkentjük és ez alapját képezi a probléma megoldásának.

Miért hasznos a talajoltás mikrobiológiai készítményekkel?

A vetés előtti talajoltással többek között a tápanyag-utánpótlást támogatjuk (1. sz. kép). A talajoltó készítményekben ugyanis olyan törzsek vannak, amelyek képesek nitrogént kötni, a káliumot és a foszfort pedig felvehetővé tenni a növények számára, de biztosítanak egyéb tápelemeket is pl. vasat, cinket, illetve vitaminokat is.

1. sz. kép: Őszi búza vetése előtti baktériumos talajoltás
1. sz. kép: Őszi búza vetése előtti baktériumos talajoltás

A talajszerkezetet pedig az exopoliszacharidot termelő baktériumokkal javíthatjuk. A poliszacharid segíti a morzsalékos talaj kialakulását. A megfelelő szerkezetű talaj jobb víz- és hőháztartással rendelkezik, így a növények képesek kivédeni az aszály okozta stresszt káros hatásait.

A talaj- és növényegészség védelmét talajoltó mikrobiológiai készítményekben található sziderofort termelő baktériumtörzsek biztosítják. A sziderofor képes a vasiont megkötni és a növénynek átadni. A vasionok hiányában azonban a patogén gombák elterjedése gátolt. 

A növények fejlődését, növekedését a baktériumok által termelt növényi hormonszerű anyagok támogatják (2. sz. kép).

2. sz. kép: A talajoltó baktériummal kezelt (bal oldalon) és kezeletlen (jobb oldalon) őszi búza fejlődése, növekedése közötti különbség
2. sz. kép: A talajoltó baktériummal kezelt (bal oldalon) és kezeletlen (jobb oldalon) őszi búza fejlődése, növekedése közötti különbség

Mivel bizonyítható a baktériumos talajoltás hatékonysága?

7 éve folyik talajoltó baktériumkészítményekkel tartamvizsgálat Pécsett ellenőrzött körülmények között. Minden évben a talajoltott területek termésátlaga magasabb volt a különböző növénykultúrákban a kezeletlen területeknél.

Számos mikrobiológiai készítményt használó gazda tapasztalta, hogy könnyebben művelhető a talaj, kevesebb gázolaj fogy a kezelt területeken. A növények jobban tűrik a stresszt és kiegyenlítettebbek a termésátlagok.

Összefoglalóan, ha alkalmazzuk a mikrobiológiai készítményeket az őszi vetésű növénykultúráknál is, a következő eredményekkel számolhatunk:

  • gazdaságosabb termelés (műtrágya megtakarítás),
  • jobb talajszerkezet, könnyebb művelhetőség,
  • magasabb termésátlag, jobb minőség,
  • nagyobb stressztűrés (hő- és szárazságstressz),
  • egészségesebb növényállomány, kiegyenlített termésátlag,
  • AÖP támogatásban 2 pont (talajoltó baktériumkészítmények, vagy tarlóbontó mikrobiológiai termékek alkalmazása).

Magyar Mikrobiológiai Társaság Alapítványa

Ősszel dől el, mennyit veszít a talaj: a trágyázás önmagában már kevés

2026. október 16. 11:10

A humusz nem egyik évről a másikra fogy el, és nem is egyetlen trágyázással pótolható. Sok múlik azon, mit teszünk a földdel ősszel.

Az őszi búza aktuális tápanyag-utánpótlási lehetőségei

2026. október 8. 11:10

Közeleg a búzavetés, de még nem juttatta ki a műtrágyát? A megfelelő tápanyag-utánpótlással most is sokat tehet a termésért.

Sárgul a rózsa levele? Mielőtt keserűsóhoz nyúl, ezt nézze meg!

2026. szeptember 27. 07:10

Sárgul a rózsa levele? A keserűsó nem mindig megoldás. A tünetek helye és mintázata sokat elárul arról, mi áll a háttérben.

Augusztus végén még szükség lehet tápanyagra a zöldségeskertben

2026. augusztus 31. 07:10

Augusztus végén még lehet helye a nitrogénpótlásnak a zöldségeskertben. A növény állapota és a korábbi trágyázás dönti el, szükség van-e rá.

Milyen növény a mángold? Mit érdemes tudni róla?

2023. február 14. 04:36

Azt hallottam, hogy nagyon egészséges és sokféleképpen elkészíthető a mángold. Milyen növény a mángold? Mit lehet tudni a termesztéséről?

Szélerózióval szembeni védelem: takarónövények, védősávok

2023. szeptember 16. 08:40

Most a szélerózióval szembeni védekezés egyik természetes alternatívája kerül bemutatásra.

Hogyan ültessük és ápoljuk a hóvirágot?

2023. február 4. 04:36

Szeretném megtudni, hogy kell-e a hóvirágot valahogy ápolni a házikertben? Hogy végezzük az ültetését?

Talaj párolgása: evaporáció és evapotranspiráció

2023. január 18. 05:37

Evaporáció: a vízfelületek, a növényi test felületi (passzív) és a talaj (felszíni és felszín alatti) párolgásos vízvesztesége, ez az abiotikus párolgás.