Az elmúlt években megfigyelhető hazánkban, hogy a gyökérpetrezselyem termőfelülete 1700 hektárról 1200 hektárra esett vissza. A termésmennyiség tekintetében azonban ez a tendencia nem figyelhető meg, amely arra enged következtetni, hogy a termelés hatékonysága növekszik.
A megtermelt áru közel 95%-a a hazai üzletláncokon keresztül kerül értékesítésre. Az elmúlt években a termelői régiók is átrendeződtek. A termelők számában is csökkenés figyelhető meg, mivel az extenzíven termelők szinte teljesen ki szorultak, így elmondható, hogy csak a magas technológia szinten termelők tudnak versenyképesek maradni. Elmondható, hogy a klimatikus változások is gyengítik a hazai termelők versenyképességét, mivel a lengyel termelők alacsonyabb áron tudják előállítani a terméküket.
A fajtaválasztást nagyban befolyásolja a termesztési és felhasználási cél. Tenyészidőszak szerint megkülönböztetünk rövid (130-140 nap), közepes (160-180 nap) és hosszú (190-200 nap) tenyészidejű fajtákat. Utóbbiak kiválóak tárolásra is. Elmondható továbbá, hogy a termőképesség a tenyészidő és a fajtatípus függvényében változik.
A gyökér hossza alapján három fajta típust különböztetünk meg. A rövid fajták karógyökere 12-15 cm hosszú, válluk 5-6 cm széles. A félhosszú fajták gyökérhossza 20-24 cm, azonban vállszélességük 3-4 cm. A hosszú fajták gyökerei elérhetik a 30-40 cm hosszúságot is, míg válluk csupán 2-3 cm.
A termesztés környezeti alapfeltételei
A sárgarépával hasonlóan egy hő igénycsoportba tartozik, azonban a petrezselyemnek valamivel alacsonyabb a hőigénye. A csírázás optimális hőmérséklete 20 °C, ami akár 2-3 °C-on is elkezdődik, viszont hideg, hűvös körülmények között túl vontatott lesz, ami nem kedvező a termesztés során.
A petrezselyem fényigénye mérsékelt, ezért a téli hajtatása is lehetséges. Csírázás során a megfelelő hőmérséklet mellett ügyelni kell a víz utánpótlására is, hogy a talaj felső rétege ne száradjon ki. A tenyészidőszak során a gyökerek növekedésekor a ritkább nagy adagú öntözések ajánlottak.
A petrezselyem tápanyagigényes növény, nitrogénből és foszforból közepes, míg káliumból nagy mennyiséget igényel. A petrezselyem a mélyrétegű, tápanyagban gazdag talajokat kedveli, itt lehet a legnagyobb terméseredményre számítani, azonban a könnyen felmelegedő homoktalajokon is termeszthető folyamatos öntözés mellett. A mélyen megművelt talaj elengedhetetlen a megfelelő minőségű gyökerek előállításánál, ellenkező esetben deformált, elágazó termés fejlődik.
A petrezselyem esetében az őszi talajmunkákat legalább 35 cm mélyen érdemes végezni, továbbá 3-4 évente a területek altalajlazítása is ajánlott. Többi zöldségnövényünkhöz hasonlóan a petrezselymet sem célszerű monokultúrában termeszteni, ajánlott az 5 éves vetésforgó betartása. Elmondható, hogy a korán lekerülő elővetemények pozitívan befolyásolják a termesztést. Kukorica és napraforgó elővetemény nem javasolt, előbbi túl sok szármaradványt hagy maga után, utóbbi a talajzsaroló tulajdonsága miatt.
Kertészeti gépet keres? Akkor Alfa-Gép! Részletekért KATTINTSON a képre!
A technológia alapelemei
A petrezselymet állandó helyrevetéssel szaporítjuk, hidegtűrő, ezért vetését már kora tavasszal el lehet kezdeni. Pneumatikus szemenként vető géppel 0,7-1,2 millió magot érdemes vetni hektáronként. A petrezselyem laza talajban fejlődik optimálisan, a vetés történhet bakhátra vagy síkba, azonban érdemes a termesztését bakháton végezni. A bakhátas technológia számos előnnyel bír, mint pl. könnyebb a betakarítás, a növényvédelmi és ápolási munkák elvégzése, továbbá nő az első osztályú gyökerek aránya is.
Ma a gyakorlatban a tápanyag kijuttatása tavasszal a bakhátak kihúzása előtt történik, ezáltal a tápelemek a növények közelében koncentráltan helyezkednek el. A bakháthúzás alkalmával ügyelni kell arra, hogy a bakhátak megfelelően tömörítettek legyenek ahhoz, hogy a magvetést megfelelően el lehessen végezni. Amennyiben a csírázás a rossz vetés végett elhúzódik, a növényvédelmi kezeléseket sem lehet pontosan elvégezni.
A petrezselyem vontatott csírázása miatt elengedhetetlen vetés után a kelesztő öntözés, amelyet a növények kisorolásáig kell végezni. A tenyészidőszak során a természetes csapadékot és a talaj víztartó képességét figyelembe véve érdemes a további öntözéseket tervezni 30-40 mm-es normákkal az intenzív növekedés végéig.
A termesztés során nagy hangsúlyt kell fektetni a növényvédelemre, megfelelő lomb nélkül csökken a terméshozam. A tenyészidőszak során gyökérzöldségek esetében a szeptóriás és alternáriás levélfoltosság és a lisztharmat okozhat gondot, továbbá a levéltetvek és a talajban élő kártevők támadhatják meg a petrezselymet. Ellenük az engedélyezett növényvédő szerekkel kell védekezni.
Vegyszeres gyomirtás mellett is szükség van mechanikai gyomirtásra, melyet 1-2 alkalommal szükséges végezni.
A tenyészidőszak során a bakhátak ápolása is fontos munkafolyamat, mivel az öntözések során a föld lemosódik, ezért szükség van annak visszatöltögetésére. Erre a legalkalmasabb eszköz a lazítókésekkel és töltögetőkapákkal felszerelt kultivátor. A töltögetőkapákat az alapján lehet állítani, hogy mennyire szeretnénk feltölteni a bakhátat, milyen fenológiai fázisban vannak a növények.
A kezdeti időben a kapák össze vannak húzva, majd az ismételt kultivátorozások alkalmával lehet őket egyre inkább széthúzni. Fontos figyelni arra, hogy a gyökérnyaki részhez töltsük fel a földet. Emellett a kultivátorozás segít gyommentesen tartani az állományt és lazítja a bakhátak oldalát és a bakhátak közötti alsó részt is.
Csomós áruként vagy tisztítva
A gyökérpetrezselyem értékesíthető csomós áruként a zöldjével együtt vagy lomb nélkül, tisztítva. Csomós áru előállításakor a betakarítását akkor kezdik, amikor a vállátmérő elérte az 1-1,5 cm szélességet. Szedhető géppel vagy kézzel, azonban utóbbi esetében, hogy megkönnyítsék a felszedést, gyakran alkalmaznak gépi lazítást. Csomós áru esetén a petrezselymet válogatják, tisztítják, ami azt jelenti, hogy a beteg, sárga és sérült leveleket eltávolítják. Ez után kerül sor a mosásra, majd a csomózásra.
A tisztított, lomb nélküli árut érdemes a fagyok beállta előtt felszedni, azonban az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az enyhe teleknek köszönhetően a gyökerek könnyen áttelelnek és még kora tavasszal, magszárba indulás előtt is lehet árut szedni. A petrezselymet tárolhatjuk hűtőtárolóban, 1 °C-on, 95%-os relatív páratartalom mellett, viszont hagyományos módon, például pincében is jól eltartható. Nagyon fontos, hogy a tárolókba csak egészséges gyökerek kerüljenek be, hogy elkerüljük a minőségromlást.
dr. Csapó-Birkás Zita kertészmérnök
(Vezérkép: Pixabay)
További hasznos cikkekért keresse az Agrofórum 2025. szeptemberi digitális kiadását.
