Tavaly vásárolt kertünkben egy idős birsalmafát is „találtam”, nagyon furcsa alakja van, sok egymás melletti törzzsel rendelkezik, amik többsége elfekszik a földön. Termése finom, bár kevés érett be, többsége barnán elrohadt. Hogyan hozhatom helyre a fát? Egyáltalán érdemes?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A képek alapján meglehetősen elhanyagolt fáról van szó. Még az is lehet, hogy nem oltvány, hanem magról kelt, egymás mellett szorosan kinőtt, idős magoncok láthatók a képen. Ez végül is nem mérvadó, mivel megkóstolta, és finom a gyümölcse. Akkor érdemes vele foglalkozni.
A birsalmafa általában kisméretű, és gyakran jellemző rá, hogy nem törzses, hanem bokorfa formát képez, illetve annak nevelik. Ilyen esetben több törzse is van a fának, azok viszonylag vékonyak, mivel egymás rovására nőnek, olyan vastagok csupán, mint más gyümölcsfáknál a vázágak.
A birsfa ifjítását azzal javaslom kezdeni, hogy alaposan nézze át az egymáshoz szorosan elhelyezkedő törzseket, és melyek kérge láthatóan beteg, sebek fordulnak elő rajta, azokat tőből vágja ki!
Az egyik képen úgy látszik, hogy a facsoportnak álló helyzetű fatörzsei is vannak, azok is egymáshoz érve, sűrűn nőnek. Csak ezekből válogatnék meghagyásra, és 2-3 egészséges törzsnél többet nem tartanék meg. A kiválasztásnál elsődleges szempont legyen, hogy a törzsek között minimum 15-20 cm távolság maradjon fenn, tekintve, hogy a törzsek még vastagodni fognak, és közelebb kerülnek idővel egymáshoz. A törzs kérgének ápolásához később is hozzá kell tudni férni, ellenőrizni kell annak felszínét, fontos, hogy szabadon maradjon felületük.
A facsoport koronáját feltétlenül ritkítani, alakját módosítani kell, a sűrű elágazásokat szellőssebbé érdemes változtatni!
A talajra fekvő, egymáson elhelyezkedő melléktörzseket, bár élnek, eredeti állapotukba nem lehet állítani, ezért tőből kivágásukat javaslom.
Minden fa csak akkor képes virágozni, lombot, termést fejleszteni, ha napközben több órán keresztül éri a napsugár, ami behatol a fakorona belsejébe is. Napsugárzás nélkül anyagcseréje akadályozva van. Erre való tekintettel a birsalmafa melletti és arra ránövő, illetve azt beárnyékoló szomszédos fákat szintén indokolt eltávolítani.
A birsalmának számos kártevője ismert: az évente több nemzedéket nevelő almamoly, keleti gyümölcsmoly lárváinak rágásai nyomán gyakori a termésfertőző monília fertőzése dió mérettől szüretig folyamatosan, ez a gomba a gyümölcsök barna színű rothadását, lehullását okozza. A kártevők ellen évente többszöri rovarölő szeres védekezés válhat szükségessé a molyok rajzási csúcsában.
Betegségek közül virágzáskor fertőzi a birs-monília és a baktériumos tűzelhalás, mindkettő virág- és hajtáselhalást tud kiváltani. Számukra a magas páratartalmú 20 °C körüli hőmérséklet, álló, mozdulatlan levegő kedvező. A birsalma körül biztosítani kell az akadálytalan légmozgást, a szél általi átjárhatóságot, ezért is fontos a fa körüli felesleges növények kiemelése.
A tavaszi ifjítási metszés után a tél végi kombinált lemosó permetezés se maradjon ki! Ez az olajtartalmú hatóanyagával a fán áttelelő rovarokat irtja, és réztartalmú alkotó vegyülete pedig a baktériumos és gombás fertőzéseket szorítja vissza.
Kiemelt kép: a kérdező felvétele
