Érdemes palántát nevelni az egynyári dísznövények magjaiból is? Válaszukat nagyon várom! Köszönöm szépen.
Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
Az egynyári dísznövényekből számos faj áll rendelkezésre, melyek közül megjelenésük alapján saját igényeink, valamint kertbe való beilleszthetőségük alapján is választhatunk. Arra is ügyeljünk azonban, hogy megjelenésük mellett igényeikben is nagy eltérések tapasztalhatók, így fejlődésmenetük tekintetében is nagyobb változékonyságot tapasztalhatunk! Ez azt jelenti, hogy egyes fajok magját közvetlenül adott kertrészbe vetve is gyors növekedésük érhető el. Viszont vannak olyan fajok is, melyek magjaiból érdemes előzetesen palántát nevelni, fejlődésüket és korábbi virágzásukat így elősegíteni. Az egynyári növényfajok közös tulajdonsága viszont, hogy adott évben történik meg vetésük, csírázásuk, növekedésük, fejlődésük, virágzásuk, magképzésük és pusztulásuk is.
A kertészetekben számos egynyári növényfaj vásárolható meg már virágzó állapotban. A palántanevelést a vállalkozó kedvű kertész akár házi körülmények között is elvégezheti, akárcsak a zöldségnövények esetében.
A vetés előtt azonban minden esetben érdemes utánajárni annak, hogy a felnevelni kívánt növényfaj milyen hosszú fejlődési idővel is rendelkezik. Az egynyári dísznövények közül egyes fajokra hosszú fejlődési időszak jellemző, melyek magvetését már januárban, sőt akár már decemberben meg kell kezdeni, ahhoz, hogy májusra virágos növényeket tudjunk belőlük nevelni. E fajok pl. a törpe lobélia, begónia, rózsás meténg (vinka), így ezek esetében több időt és energiát kell gondozásukra is fordítanunk. Nagyobb sikereket érhetünk el a gyorsabb fejlődésű fajok nevelésével, mint pl. a büdöske, petúnia, paprikavirág, kúpvirág, záporvirág, kakastaréj, díszcsalán, bojtocska. Ezeknek a fajoknak a magjait elegendő február végén, március elején elvetni, hiszen gyorsabb fejlődésük várható.
A magokat minden esetben steril, jó szerkezeti tulajdonságokkal rendelkező közegre helyezzük el, melyet előzetesen kellő mértékben benedvesítettünk. Sok esetben a dísznövények csírázásához nemcsak 20-22 Celsius-fokos hőmérséklet, hanem kellő mennyiségű napfény is szükséges, így a magok közegre való helyezése után csak vékony rétegben, vagy egyáltalán nem kell takarásukról gondoskodnunk. A csírázást akár üveglappal, vagy átlátszó fóliával való takarással (páratartalom növelése) is elő tudjuk segíteni. Fontos azonban, hogy a talaj kiszáradását minden esetben meg kell előzni!
Az első növények csírázásakor az esetleges takarást el kell távolítani. A szikleveles növényeknek kissé mérsékeltebb öntözést és 16 fok körüli feltételeket biztosítsunk, ezzel megnyúlásukat tudjuk akadályozni! A lombleveles növényeket, túl sűrű vetés esetében érdemes lehet kisebb poharakba is átültetni, majd 20 fok körüli hőmérsékleten, rendszeres öntözés és tápoldatozás mellett nevelni, míg virágzásuk meg nem kezdődik. A fagyosszentek elmúltával kezdjük meg a növények edzését, vagyis a külső körülményekhez, fényhez, szélhez, hidegebb körülményekhez való fokozatos hozzászoktatást, mely után végleges helyre való ültetésük is elvégezhető.
Kiemelt kép: Pixabay
