Gyógyítható még a megsárgult levelű lilaakác?

Agrofórum Online

Mi lehet az oka, hogy a lilaakác leveleinek színe megváltozott, sárga lett szinte mindegyik levele. Vajon gyógyítható?

Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Kérdező!

A növények életét számos környezeti tényező befolyásolja, többek között a talaj kémhatása, pH értéke (hidrogénion koncentrációja). Ez a tulajdonság a talaj többi tulajdonságához képest kevesebb figyelmet kap, talán azért is, mert nem látható, nem érzékelhető, elsősorban közvetett hatása jelenik meg a növényeknél.

Ha egy növénynél a teljes lombra kiterjedő, általános sárgulásos levélszín megfigyelhető, és ez a tünet a környező kertekben élő többi lilaakác növénynél is jellemző, tipikus, gyanakodhatunk, hogy nem megfelelő a virág számára a talaj összetétele. A növények csak meghatározott kémhatású talajokban érzik jól magukat, azokban fejlődnek problémamentesen. A növények talajjal szembeni igényük nem változtatható. A speciális kémhatású talajokat igénylő növények biztonsággal, hosszú ideig csak nekik megfelelő talajokban nevelhetők, ellenkező esetben károsodások, betegségek lépnek fel azokon.

Lilaakác sárguló levelekkel
Lilaakác sárguló levelekkel

A lilaakác talaj iránti igénye

A lilaakác enyhén savanyú 6-6,8 pH értékű talajt igényel, nem tűri a talaj mésztartalmát. A nem megfelelő talajba ültetett, savanyú talajt igénylő növények fejlődése lelassul, a növények „vegetálnak”, látszik rajtuk, hogy nem érzik jól magukat. Ilyen körülmények között a tápelemek felvétele, mikroelemeké is, lelassul, gátolt, tápanyaghiány tünetei lépnek fel a növényeken. Bár a talaj elegendő tápanyagot tartalmaz, de a talaj kémhatása miatt a növény azt nem tudja, vagy csökkent mértékben tudja felvenni. Levelek sárgulnak, néhol nekrotikus tünetek is kifejlődnek. A talaj mésztartalma csökkenti a vasfelvételt, ami a levelek sárgulásos, klorótikus elszíneződését okozza elsősorban a fiatal hajtásoknál. 

Lilaakác levelének erős sárgulása
Lilaakác levelének erős sárgulása

Az elváltozást két irányból lehet befolyásolni: biztosítsuk a növény igényének megfelelő talaj pH-át, azzal elérhetővé tesszük a talajban lévő tápanyagok felvételét. Ez a folyamat lassan ható, hetekkel később észlelhető csupán. A másik lehetőség az ideiglenesen hiányzó tápanyagok lombpermetezéssel kijuttatása: lombon keresztül a tápelemek gyorsan, néhány órán belül felszívódnak, napokon belül szemmel látható javulást idéznek elő. Erre a célra kombinált, tehát összetett lombtrágya oldatot érdemes választani magas vas- és magnéziumtartalommal, ezek az elemek képesek gyors visszazöldülést előidézni.

Az évelő, savanyú talajt igénylő növényeknél, ha a talaj pH-ja nem a növény igényének megfelelő, nagy kihívás a talaj savanyúságának biztosítása, fenntartása. Ez történhet savanyú kémhatású szulfát sókat tartalmazó műtrágyákkal, vagy savas oldatokkal, házikertben ecetsav vizes oldatával, vagy erősen savas kémhatású tőzeggel, melyből a víz oldja ki a savanyú oldatot. Ez utóbbit használja leggyakrabban a kertészti gyakorlat. Bizonyos idő múlva a tőzeg elveszti savasító hatását, kiürül, pótolni, cserélni kell.

Kiemelt kép: Pixabay

Mi legyen a sok hamuval télen?

2022. december 4. 05:37

A tiszta fahamu foszfort, káliumot és egy jó adag nyomelemet is tartalmaz. A hamut a kertben nagy becsben tartják a biokertészek is.

Hogyan savanyíthatjuk a talajt a körte számára?

2020. április 12. 05:36

Sz. Balázs kérdése: Segítségüket szeretném kérni. Hogyan lehet csepegtető öntözéssel savanyítani a talajt ahhoz, hogy megfelelő legyen a ph értéke a körtének a kedvező tápanyag-felvételhez.

Ezt a földet választottam I. rész

2019. szeptember 15. 07:38

Milyen a jó minőségű virágföld? Miért szükséges ültetés után már pár héttel gondoskodni a növény tápanyag-utánpótlásáról? Milyen tulajdonságot takar a virágföldek ’A’, ’B’ és ’C’ jelölése?

Intenzív talajélet nélkül nincs hatékony növénytermesztés, avagy a baktériumkészítmények szerepe a szárbontásban!

2019. október 9. 08:06

A szántóföldön termesztett növénykultúrák betakarított termése a teljes növényi biomassza kevesebb, mint 50%-a. A fennmaradó nagyobb rész melléktermék, melynek jelentősebb része nem kerül vissza a talajba. A gabonafélék, ipari és takarmánynövények gyökér és szármaradványa átlagosan a 8-10 tonnát is elérheti hektáronként.