A mikroelemekre jellemző, hogy viszonylag kis koncentrációban találhatók a talajoldatban, mivel a tartalékokat képező vegyületeik nehezen oldhatók és a fémek a talaj szerves anyagához is kötődnek.
A mangán (Mn), cink (Zn), vas (Fe) és bór (B) oldhatósága a talajsavanyúság fokozódásával növekszik. A mikroelemek közül a bór az egyetlen nemfémes elem, hiánya nemcsak kis oldható bórtartalom esetén lép fel, hanem a talajok meszezése esetén is, amikor az enyhén lúgos kémhatás akadályozhatja felvételét.
A talajok mikroelem-tartalma nem minden esetben felvehető a növények számára, ezért különösen fontos szerep jut ezen elemek pótlásánál a levéltrágyázásnak. Nagymértékben meghatározza a növényi szervezet növekedésének és fejlődésének mértékét, ezáltal a termesztés gazdaságosságát.
A vas jelentősége
A vas a fotoszintézisben és a növényi anyagcserében, illetve a fehérjeképző folyamatokban fontos mikroelem. A levelekben és a színtestek közelében fordul elő legnagyobb mennyiségben. Az intenzív fehérjetermelés időszakában, a bokrosodáskor és a szárba induláskor legnagyobb a felvétele, ezt követően a vasfelvétel a kalászolás és a virágzás idején kisebb mértékben ismét növekszik.
Felvétele
A talajoldatban a vas levegőzött körülmények között Fe3+ formában, levegőtlen körülmények között, például a talajoldatban Fe2+ alakban található meg. A növények elsősorban ez utóbbi, kétértékű formát veszik fel, ennek beépülése könnyebb a vasat tartalmazó molekulákba. Lúgos talajokon, magas pH értékeknél jelentősen csökken a vasvegyületek oldhatósága, nagy adagú meszezésnél vashiány léphet fel.
A csökkenő pH-val összefüggő savasodás növeli az oldhatóságot, tehát a vas felvehetőségét. Említést érdemel, hogy a gyökérzet képes a környezetében a pH csökkentésére, ezáltal a kétértékű vasionok felvehetősége nő, az ellátottság javul. A makrotápelemek szintje is befolyásoló tényező lehet, nitrátbőség és káliumhiány esetén csökken a felvétel, illetve szintén hiányt okoz a túlzott mennyiségű mangán és réz mikroelemek jelenléte is.
Forrás:
