Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Érdeklődő!

Sajnos egyre elterjedtebb és gyakori kártevő, és most rajzik az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa).

Közel 20 éve van jelen hazánkban ez a kártevő, azóta szétterjedt és helyenként igen magas egyedszámban van jelen. Veszélyességét fokozza, hogy több száz növényen előfordul, megtelepedik, megél kertekben, közterületen, parkokban, elhagyott ruderális növényeken, gyümölcs- és díszfákon, fás (évelő) és egynyári, lágyszárú növényeken egyaránt.

Az amerikai lepkekabóca elleni védekezést nehezíti, hogy érintetlen növényi részeken észrevétlenül fenntartja magát, ott képes felszaporodni. Amikor már észreveszik, addigra szétterjed. Másik nehézség, hogy a lárvák is és a kifejlett kabóca is gyors ugrással elhagyja helyét, amint megmozdul a növény, vagy permetlé éri környezetét, nehéz „utolérni”.

A lepkekabóca tojás alakban telel a fák kérgén, a tavasszal megjelenő fehér színű viasszal bevont lárvák telepekben, csoportosan fejlődnek, körülöttük viaszszálak tapadnak a növények szárára, leveleire, főleg azok hátoldalán találhatók. Ragacsos váladékot termelnek, ami lecsöpögve kellemetlen szennyeződést okoz. A lárvák ugrással menekülnek és terjednek. Ha kifejlődtek és már megjelentek, akkor egyre több helyen feltűnnek imágóik is, melyek világosszürke színűek, apró lepkékhez hasonlóak, ugranak és repülni is képesek, ilyen módon terjednek. Jelenlétükre őszig lehet számítani.

Lárvák és kifejlett alakjai is szívogatásukkal gyengítik, a viaszos telepeik pedig szennyezik a növényeket. A viaszszálak megnehezítik az ellenük folytatott védekezést, ugyanis a viasz miatt a rovarölő szer nem kerül érintkezésbe a lárva testével, mivel befedi azt. A viasz leoldására, eltávolítására a káliszappanos kezelés javasolt. A kártevő visszaszorításának hatékonyságát növeli, ha szomszédos kerttulajdonosokkal együtt, lehetőleg egy időben, elvégzik a védekezést, így nem vándorolnak kerteken át a lepkekabócák.

A védekezés több lépésből álló folyamat, évszakonként más módszerek válnak be.

• Télen a fertőzött fás növények kérgéről olajtartalmú lemosó permetezéssel gyéríthetők áttelelő petéik.
• Tavasszal az örökzöld sövények lombját ajánlott ellenőrizni, a kialakuló lepkekabóca–telepeket hajtásokkal együtt javasolt levágni és összegyűjteni felszaporodásuk előtt.
• Fiatal lárvaalakjukat még viaszszálak nem fedik, ekkor jó hatásfokkal nyújtanak védelmet ellenük a szárító hatású narancsolaj-készítmények.
• Kertekben a szabadforgalmú rovarölő szerek közül az acetamiprid (Mospilan stb.), azadirachtin (Neemazal stb.), valamint a deltametrin és lambda-cihalotrin hatóanyagú kontakt rovarölő szereket ajánlják.
• A vegyes ültetésű házikertekben a káliszappanos, vagy a nyári hígítású növényi olajos permetezés a megoldás. Bár kevésbé hatékonyak, mint a hagyományos rovarölő szerek, a kezelések gyakoriságával ez a hátrányuk kompenzálható.

Kiemelt kép: dr. Aponyi Lajos felvétele