K. Erika kérdése: kezd érni a szeder a kertemben, de miért nem egyöntetűen fekete minden termés?
Aki válaszol:
Németh Zoltán, okleveles kertészmérnök, növényvédelmi szakmérnök
A szederatka (Acalitus essigi)
Tisztelt olvasónk a szederatka klasszikus kártételével találkozott kertjében. A faj az ízeltlábúak törzsébe (Arthropoda), a pókszabásúak (Arachnida) osztályába, azon belül is az atkák (Acari) alosztályába tartozik.
Tápnövénye a szeder, akár a vadon élő, akár a termesztett fajták, így a népszerű tüskétlen szeder is. A tüskétlen szeder egyik legalattomosabb kártevője, ugyanis az atkák a bogyók résztermésein (aszmagok) szívogatnak ezért a termésrészek mozaikszerűen vörös, rózsaszín ill. zöldes színűek maradnak. Az egészséges gyümölcs egyöntetűen sötétbíbor vagy fekete, fajtától függően. (Thornfree, Dirksen, Loch Ness, Jumbo, Fertődi bőtermő stb.)
A szívogatások következtében a termések nem érnek be, a terméshús az egészséges bogyóhoz képest keményebb és ízetlenebb, súlya kisebb, beltartalmi értékük romlik, erős fertőzés esetében emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik. Ha nagyon korán indul a vegetáció és az előző évről sok atka áttelelt, akár a termőlevélkéket is megtámadja.
Maga az állat hosszúkás, fehéresen áttetsző, mérete a milliméter ötöde. Egész évben megtalálhatók a vesszők és a sarjak rügyeiben, egyedszámuk szeptemberre éri el a csúcsot.. Kora tavasszal begyűjthetjük a rügyeket és megmutathatjuk hozzáértő szakembernek, aki rendelkezik mikroszkóppal. A kártételi küszöbérték 5 db atka/rügy. Ha ennél több, akkor nagyon oda kell figyelni a védekezésre. A hajtásnövekedés időszakában az atkák a felsőbb levélemeletekre vándorolnak, a küszöbérték itt 1-5 db atka/levél.
A kémiai védekezés előtt meg kell említeni az agrotechnikai lehetőséget: csak egészséges, atkától mentes szaporítóanyagot telepítsünk, és a növény általános kondicionális állapotára is fordítsunk figyelmet, tehát a tápanyagutánpótlás fontossága megkerülhetetlen. Ugyancsak itt kell megemlíteni a víz jelentőségét, biztonságosan csak öntözött ültetvényekben lehet a szedret termeszteni és ez nem csak az aszályos periódusokra, hanem minden termőévre vonatkozik.
További lehetőség a mechanikai védekezés. Ültetvényünk közelében minden vadon élő szedret irtsunk ki, továbbá ügyeljünk arra, hogy a betakarítás után ne maradjon fertőzött gyümölcs a növényen. Október hónap folyamán a letermett vesszőket el kell távolítani, a lehető legkisebb csonk meghagyására törekedjünk. Természetesen a lemetszett vesszőket égessük el.
Ami a kémiai védekezést illeti: kevés készítmény van engedélyezve a szederben, de nekünk ez pont elegendő, így a következő technológiát javaslom.
A rügypattanás előtt Olajos rézként alkalmazzuk, 3 % -os töménységben (a kén közismerten atkagyérítő hatású), így csökkenthetjük az áttelelt atkák egyedszámát. Rügypattanás után szükség szerint a virágzásig a fenpiroximát hatóanyagú, méhekre nem jelölésköteles készítményt használhatjuk.