Van egy fiatal diófám, idén már nőnek rajta diók, ez az első éve. Levelein és a dión is fekete apró foltok jelentek meg. Mi okozza, lehet-e ellene védekezni?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A termesztett diófákon, azok levelein és a termések zöld buroklevelein foltosodást kétféle betegség is előidézhet. Jellemző mindkettőre, hogy csapadékos, párás, vizes körülmények kedveznek terjedésüknek, segítik fertőzésüket, és a foltosodás kezdetben nagyon hasonló lehet. Amire még külön fel kell hívni a figyelmet, hogy együtt is előfordulhatnak egy fán, tehát keverten is fertőzhetnek.
Apiognomóniás betegség
A dió apiognomóniás betegsége tavasz végén, nyár elején lép fel, először a leveleken fejlődnek ki foltjai, melyek sötétbarnák, fekete színűek, alakjuk kör, határozott szegéllyel rendelkeznek. Méretük 1-2 mm-től 3-4 mm-ig terjedő, a foltok közepe kivilágosodik, és benne apró fekete pontok, a gomba kifejlett szaporítóképletei láthatók (nagyítóval). Foltok között a levél elsárgul, és levélhullás követi. Tartósan esős időjáráskor tömeges levélhullást okozhat, gyakori a nyár elején kiváltott levélhullása, amikor a fakorona alatt bokáig érő magasságú levéltömeget kell összegyűjteni és megsemmisíteni.
A gomba a dió zöld burkát is megfertőzi, azok felszínén különböző méretű, főleg kör alakú fekete foltokat okoz, a foltok gyakran összefolyhatnak, nagy kiterjedésűekké válnak. A fekete elszíneződés a dió csonthéján keresztül nem hatol be a bélbe, tehát a bél érintetlen marad.
Xantomonaszos betegség
A dió xantomonaszos betegsége (Xanthomonas arboricolis pv. juglandis) a leveleken erek által határolt, szegletes, szabálytalan alakú fekete foltokat okoz, ezek gyakran összeolvadnak. A dió zöld buroklevelén (epikarpiumon) kezdetben, rövid ideig vizenyős foltok láthatók, ezek hamar elfeketednek, alakjuk szabálytalan, besüppednek, gyakran rohadó állagúak, és jellemzően erősen rátapadnak a csonthéjra. A dió termésbe a baktérium képes behatolni, elsősorban a két csonthéj ízesülésénél a kocsány vagy a bibepont felől, ilyen esetben a dióbél is megbetegedik. A fertőzött dióbél vizenyős, ragacsos, „taknyos”, színe is megváltozik, elsötétedik, ha beszárad, keserű ízű marad. A fiatal zöld diótermések különösen fogékonyak a fertőzésre.
A betegségek járványos terjedését az uralkodó időjárás befolyásolja, az idei csapadékos tavasz különösen kedvezett terjedésüknek.
A hatékony védekezés alapja
- A szellős lombkorona (korona alakítása, metszése);
- a beteg részek kivágása;
- a lehullott fertőzött levelek és termések folyamatos összegyűjtése, megsemmisítése;
- harmonikus, a növény igényének megfelelő tápanyagellátás (fokozott nitrogéntrágyázás kerülése); valamint
- kémiai kezelések, azaz lombpermetezés. Baktériumok ellen a réz hatóanyagú növényvédő szerek hatnak és engedélyezettek. Rügypattanáskor a lemosó permetezés alapozza meg a védelmet. Későbbiekben az időjárás függvényében, és az érzékeny fenológiai időszakban fontos a fiatal, növekedő termések megelőző védelme.
Kiemelt kép: a kérdező felvétele