Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A leírt kártétel alapján a kéregmoly jelenlétére lehet következtetni, mely kártevő fejlődése főként a csonthéjas gyümölcsfajokhoz köthető, de az alma, birs és körtefákon egyaránt megtelepedhetnek egyedeik. A kéregmoly jelenlétére először a fák törzsén és a vázágak alsó részén megjelenő mézgafolyás hívja fel a figyelmet, valamint ürülékcsomók egyaránt. A rajzást követő időszakban a bábokról leváló bábingek csakugyan megfigyelhetők a károsított fás részeken. A fák kéreg alatti részén többnyire bábok és lárvák, valamint az általuk okozott kanyargós járatok is észlelhetők. A lárvák akár az élő fás részekbe is berághatnak, ezzel nemcsak kéregelhalást okoznak, hanem a víz- és a tápanyagok szállításának gátlását is. A fák növekedésének csökkenése mellett, nagymértékű felszaporodásuk esetén, az egymást követő nemzedékek azonos helyen való táplálkozásának hatására nem kizárt a fa részleges vagy teljes pusztulása, egyes ágainak elhalása, csúcsának száradása sem.

A kéregmolynak hazánkban általában két nemzedéke van, hernyói telelnek át a károsítás helyén, majd pedig tavasszal, március-áprilisban folytatják táplálkozásukat. A különböző fejlettségben telelő hernyók bábozódása után a rajzás sokszor elhúzódó, de leggyakrabban május elején kezdődik és június végén fejeződik be. A második nemzedék rajzása akár már júliusban elkezdődhet, mely augusztus végéig tart. A kártétel már a tojásból kelő hernyók berágása után két héttel jól látható, hiszen kilógó, csőszerű ürülékük folyamatosan egyre nagyobb méretben lesz látható a fák törzsén.

A védekezésben kiemelt szerepe van a minél hamarabb történő felismerésnek, így a téli fatisztogatási munkálatok elvégzésének. A fák törzsének és vastagabb ágrészeinek drótkefével való tisztítása során a sérült, mézgafolyásos kéregrészek eltávolításán kívül a telelő lárvák nagy része is elpusztítható. A mechanikai védekezés során azonban ügyelni kell arra, hogy az élő kéregrészek ne sérüljenek meg. A kémiai védekezés időzítéséhez érdemes feromoncsapdát beszerezni, mellyel jelenlétük egyaránt igazolható. A rajzás megkezdődése után kb. három hét múlva érdemes a permetezést elvégezni úgy, hogy a fák fás részére is jusson a permetléből, hiszen ezzel a tojásból kelő, fás részekbe berágó lárvák pusztíthatók (lambda-cihalotrin, deltametrin).