Metszés után az ágak összegyűjtésénél furcsa elváltozást találtam. Voltak olyan vesszők, melyek alakja nem a szokásos, hanem lapos volt. Úgy néztek ki, mintha több vessző összenőtt volna. Mik ezek, és mi okozza? Kell-e védekezni ellenük?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Röviden, de jól jellemezte az elváltozást, ami alapján az beazonosítható. Az elváltozást szalagosodásnak nevezik, latinul fasciatio névvel illetik. Az edénynyalábos növényeknél fordul elő, azok hajtásainak csúcsi növekedésében zavar keletkezik, a hajtások nem képeznek oldali elágazásokat, csak hosszanti irányban nőnek, méretük, alakjuk megváltozik, laposakká válnak. A csúcsi szaporodást végző szövet sejtje károsodik, egy növekedési pont helyett több is növekedésnek indul. Az ellaposodott vesszők gyakran elhajlanak, kunkorodnak, eredeti egyenes alakjuk is megváltozik. Gyakran a szárak mellett előfordulhatnak gyökérben, termésben is, valamint virágokon, ez utóbbi látványos, szembetűnő.
A szalagosodást sokféle tényező is előidézheti, a tünet alapján az okot nem lehet azonosítani.
Szalagosodást okozhatja:
- a csúcsi merisztéma hormonális elváltozása,
- spontán létrejött genetikai mutáció,
- bakteriális vagy vírusos eredetű fertőzés,
- gombák, atkák vagy rovarok okozta fertőzés,
- kémiai, vegyi anyagok, például egyes gyomirtó szerek,
- szokásostól eltérő hidegnek kitettség.
Míg a genetikai eredetű szalagosodás nem fertőző, a kórokozók által kiváltott szalagosodás terjedhet ápolás során (pl. metszéssel) is, a baktériumos eredetű pedig vízcseppek segítségével.
Bár ritka elváltozásról van szó, közel 100 növénycsalád nemzetségeinek egyedeinél találtak már szalagosodást. Gyakoriak aranyfa, azaz aranycserje (Forsythia), az Aloe-félék, cikászok, fűzfélék, gyűszűvirágok, juharok, egyes kaktuszfélék, kasvirágok, kenderfélék, kutyatej-félék, primulák, Prunus nemzetség növényeinél, sarkantyúfű (Delphinium), szójababnövények egyedei között. Vadonélő növényeken, gyomokon is előfordulhat, számos esetben megtalálták már pitypang virágszáron is.
A celózia azaz kakastaréj néven ismert egynyári dísznövény különleges virága is szalagosodás okozta elváltozás következménye. Egyes kaktuszféléknél is előfordult alakját különleges dísznövényként is forgalmazzák.
Védekezés ellenük a sokféle előidéző ok miatt, kifejezetten nehéz. A spontán létrejövő és genetikai okra vezethető elváltozásnál elég a tünetes részek kimetszése. Amennyiben élő szervezet okozta fertőzés a kiváltó ok, az elváltozást mutató rész kimetszése után feltétlenül fertőtlenítsük a munkánál használt eszközt, hogy a továbbterjedést megelőzzük! Tünetes növényről ne szaporítsunk, sem magról, sem ivartalan módon! Amennyiben utólag nyilvánvalóvá válik, hogy a károsítást előidéző tényező egy vegyszer, használatát kerüljük!
