Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus  

 Kedves Érdeklődő!

A kecskerágó díszbokroknak nem sok károsítója van, az egyik leggyakoribb, ami az Ön bokrain is felszaporodott, a kecskerágó pajzstetű (Unaspis euonymi). Általában feltűnés nélkül szokott felszaporodni a bokrokon, amikor már észrevehető tüneteket okoz, olyan súlyos a kártétele, és magas az egyedszáma, hogy kétséges a védekezés sikere.

A kecskerágó fajokon kívül még meg szokta fertőzni a fás, örökzöldek közül a borostyán, buxus, fagyal, kamélia, lonc, magyal és Pachysandra fajokat is.

A kecskerágó pajzstetű nősténye és hím egyedei különböző színűek és alakúak. A nőstények félbe vágott körte vagy osztriga alakúak, barnás, szürkés színűek, szorosan a növényhez tapadva élnek. A kifejlett, megtermékenyített nőstények telelnek át, majd tavasszal a pajzs alatt hozzák létre petéiket, azokból fejlődnek ki az apró lárvák, melyek kimásznak a pajzs alól, szétszélednek a növényen, közben szívogatnak, majd megtelepednek, és attól kezdve egy helyben élve hamarosan pajzsot fejlesztenek. A hím egyedek vékonyak, hosszúkás alakúak, hátukat fehéres viaszos réteg fedi, testük fehér. A fiatal lárvák sárgás színűek. Évente két nemzedéke szokott kifejlődni, bár a klímaváltozással változhat a nemzedékeinek száma illetve a rajzáruk ideje. Idei év decemberében még aktív lárvák voltak megfigyelhetők a kecskerágókon, ami korábban nem volt jellemző.

A kártevő a kecskerágó minden föld feletti részét fertőzi, azokon mindenhol előfordulhat. Levelek sárgulását idézi elő, a sárguló leveleken a pajzstetvek jól észlelhetők. A levelek mindkét oldalán megtelepednek és károsítanak, a permetezésnél erre figyelni kell. Hajtások, megfásodott vesszők kérgét gyakran vastag, tömör rétegben vonják be a barna és fehér színű pajzstetű tömegek. A termés kocsányon és terméseken is előfordulhatnak telepeik.

Megfigyelések szerint az erős napnak kitett és száraz viszonyok között élő növényeken felszaporodásuk gyakori.

Védekezés lehetőségét a fertőzés mértéke határozza meg. A kecskerágók elviselik a metszést, ezért az erős fertőzésnél, amikor a vesszők, ágak vastagon be vannak vonva a pajzstetű réteggel, hatásos a fertőzött ágak kimetszése, alapos ritkítása. Ezt követően a fás ágakról javasolt a pajzstetves réteg ledörzsölése kefével. A pajzstetvek ellen hatékonyan alkalmazhatók a téli, nyugalmi időszakban alkalmazott olajos lemosó permetező szerek. Természetesen ezeket fagymentes napokon lehet csak felhasználni. Ahol elsősorban csak a fás részek fertőzöttek, elegendő csak azokat kezelni. Néhány bokor esetében az olajos szerek ecseteléssel is felvihetők az ágakra.

Téli fagyok megszűnésével javasolni szoktuk, hogy erős vízsugárral a pajzstetves ágakat alaposan mossuk le, a vízsugár a pajzstetű réteg egy részét leviszi, elvékonyítja. A pajzsok alatt élő tetvekhez a bokrokra kijuttatott kontakt hatású rovarölő szerek nem jutnak el, azokat nem pusztítják el. Vegetációs időben akkor hatékony a rovarölő szeres kezelés, ha a rajzó, szétszéledő lárvák ellen alkalmazzuk, mielőtt azok is pajzsokat képeznének maguk köré. Ennek ideje májustól nyár végéig is eltarthat. Díszbokrok esetében az acetamiprid hatóanyagú készítmények engedélyezettek, a megfelelő gyérítő hatás eléréséhez ismételt kezelések indokoltak.