A védekezés alapját a fertőzési források megszüntetése jelenti, vagyis a gyümölcsmúmiák és rákos ágrészek eltávolítása és megsemmisítése.
Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
Az almatermésűek és csonthéjasok termesztését a monília fajok jelenléte egyaránt megnehezíti. Az alma- és körtefákon főként a gyümölcsök, míg a legtöbb csonthéjason terméseik károsítása mellett virág- és hajtáskárosodást is okoznak. Tavasszal e kórokozók közül a Monilinia laxa és Monilinia fructicola fertőzheti a virágokat és hajtásokat.
Elsőként a virágok sziromlevelén vagy a bibéjén figyelhető meg a barnulás, majd később az egész virágra kiterjedő elhalás is bekövetkezik. Az elpusztult virágok gyakran a hajtásokra száradnak és hónapokon keresztül a fán maradnak. A fertőzés a kocsányon keresztül bejut a hajtásba is, ahonnan továbbterjed, így a hajtás szöveteinek elhalása, a rajta lévő levelek és kötődött terméseinek pusztulása is megfigyelhető.
A kórokozók által okozott tünetek között szerepel továbbá a vesszők és az ágak rákos sebeinek kialakulása, melyet csonthéjasoknál gyakran mézgacseppek megjelenése is kísér. A gyümölcsökön kezdetben kisebb, majd egyre nagyobb mértékben terjedő rothadást okoznak, végül a termések összeszáradva a fán maradnak, sötét színű múmiává válnak.
A védekezés alapját a fertőzési források megszüntetése jelenti, vagyis a gyümölcsmúmiák és rákos ágrészek eltávolítása és megsemmisítése. Kiemelt jelentősége van a nyugalmi időszakban végzett rezes lemosó kezeléseknek is. Erős fertőzésre akkor számíthatunk, ha a virágzási időszakban az időjárás nedves, párás. Amennyiben a környezeti tényezők megfelelőek számára, a kémiai védekezés megkezdése már a virágok fehérbimbós állapotában indokolt lehet.
Fertőzésveszély esetében legalább három alkalommal, fővirágzásban, a virágzás végén, és a sziromhullás kezdetén is szükséges a kémiai beavatkozás. A védekezések számát nem csak az időjárási körülmények, hanem a virágzás hossza és az alkalmazott szerek hatástartama alapján határozzuk meg. A készítmények közül a ciprodinil, fenhexamid, penkonazol hatóanyagok közül válogathatunk. Abban az esetben, ha a fertőzést nem sikerült időben megállítanunk, a fertőzött részeket metszőollóval távolítsuk el úgy, hogy a fertőzés helye alatt legalább 20 cm egészségesnek tűnő részt is levágjuk. Ezután egy felszívódó hatóanyagú kezeléssel akadályozzuk meg a továbbfertőzést.
