Miért nem fejlesztett erőteljes lombot a gömbjuhar?

Agrofórum Online

2006-ban ültettük el gömbjuhar csemeténket az utcára, a kerítés elé, és mostanra a remélt árnyékot és szépséget adta. Tavalyig, az idén tavasszal, az ígéretes virágba borulás után, még mostanra sem fejlesztett magának lombozatot. Nem tudom mi történhetett, a törzsön nem látok semmi nyomot és a levélkék is olyanok mintha minden rendben volna, csak meg vannak ereszkedve és feltűnően ritkán vannak. Kérem segítségüket abban, hogy mi lehet a probléma?

Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Kérdező!

Keveset tudunk az utcára ültetett fa ápolásáról. Azt említette levelében, hogy már tavaly is gond volt a gömbjuharfa kilombosodásakor, idén pedig még mostanra sem fejlesztett lombozatot, csak a termései láthatók a fán.

A csatolt képeken az látszik, hogy a fa alatt cserjék, bokrok nőnek, azokon nem tűnik fel elváltozás. Olyan nem szokott előfordulni, hogy egy fa nem fejleszt lombot, leveleket, csupán virágot és termést, hiszen a termések kineveléséhez tápanyagra van szüksége, amit a levelek asszimilálásával biztosít. Gondolom, hogy valamilyen öntözést alkalmaznak a fánál és az alatta lévő évelőknél.

Gömbjuhar (Fotó: a kérdező felvétele)

A képen az látszik, hogy a juharfa gömbkoronája igen sűrű, egymásra nőttek az oldalágak, nincs helyük, nem kapnak fényt. A gömbkorona ápolásánál kétféle metszést szoktak ajánlani: ha túl terebélyes a korona, akkor az oldalágak visszavágása lehet indokolt. Azok hosszát, a fakorona méretét a tulajdonos határozza meg a hely adottságától függően, itt a légi vezeték távolsága lehet döntő. A másik ajánlott beavatkozás pedig az oldalágak ritkítása. Jelen esetben ez lenne a megoldás. A korona olyan sűrű, hogy helye sincs az elágazásoknak, nem jut be a fény, ami a normális növekedésnek az alapfeltétele.

Gömbjuhar sűrű ágrendszere (Fotó: a kérdező felvétele)

Jelenlegi állapotában az ágak egyharmadát ki kellene metszeni, ritkítani, hogy életteret, levegőt és fényt kapjanak a megmaradtak. A kiritkítást arányosan javaslom elvégezni, hogy egyenletes sűrűségben maradjanak ágak, vesszők és hajtások. Most még néhány napon belül érdemes a vékonyabb (fiatalabb), 1-2 éves részeket eltávolítani. Télen, tavasz előtt pedig az akkori koronát javaslom tovább ritkítani, akkor már a 3-4 éves fás részek kimetszésével.

Gondot kell fordítani a rendszeres öntözésre is, csapadékmentes és meleg időjárás esetén különösen. A gömbjuhar sekélyen gyökeresedik, gyökérzete viszonylag magasan helyezkedik el, eső hiányában 7-10 naponta nagy vízadaggal öntözzék be a fát. Öntözés mellett a tápanyagpótlást is javaslom: N, P, K és mikroelemeket is tartalmazó műtrágyával lássa el a fát és aljnövényeit tavasz elején vagy ősszel, hogy harmonikusan fejlődjenek a növények.

Kiemelt kép: a kérdező felvétele

Heti Fórum: Hódít a folyékony műtrágya-felhasználás!

2021. március 31. 09:52

Milyen hatóanyag esetén és milyen időjárási, termesztési körülmények okán ajánlják a termelőknek a folyékony műtrágyák alkalmazását? Szükséges-e a nagyobb körültekintés ezek használatakor? Milyen speciális gépesítési igénye van a kijuttatásnak?

Saját kálisóval lett teljes az EuroChem kínálata – Magyarországra érkezett az első szállítmány

2018. november 26. 13:33

A saját gyártású kálisó hamarosan a mezőgazdasági termelésben is elérhető lesz, könnyen kezelhető, granulált formában.

Műtrágyapiac: kiszámíthatatlan a jövő

2021. október 19. 11:06

A gázáremelkedés következtében számos ágazat, többek között a műtrágyaipar, illetve -piac is érintetté válik, ami magával vonja a jövő termesztéstechnológiai stratégiáinak felülvizsgálatát is. Kérdésünkre, miszerint milyen megoldást lát a gázáremelkedés következtében a műtrágyapiacon kialakult kritikus állapot kezelésére, Vázsonyi László, a VulcanAgro Kft., termésnövelő készítményeket előállító vállalat szakmai vezetője válaszolt.

Kevesebb a nitrogén, de ettől még nem dőlhetünk hátra

2022. február 17. 10:05

Az őszre kirobbant műtrágya-helyzet miatt gyorsan kellett dönteni a vetésforgó összeállításában és az inputanyag-vásárlásban, vagy éppen nem vásárlásban. Minden lehetőséget mérlegelve sok gazdálkodó úgy döntött, hogy megnöveli a vetésszerkezetében azon növények arányát, melyek kevesebb nitrogénnel is beérik, így több helyen nőni fog a napraforgó és szója vetésterülete. Ami még erősítheti a döntésüket, hogy a hazai és a világpiacon továbbra is nagy a kereslet mindkét növény iránt, stabilan, magas áron értékesíthetőek.