A csatolt képen látható növény terjed a kertben. A szomszédból szökött át, és túl sok helyen előfordul. Mi ez a növény, hogyan tudom kiirtani?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A küldött képen az erdei iszalag (Clematis vitalba) növény hajtásai láthatók. A folyondár néven is ismert erdei iszalag ligetekben, erdőkben, kertekben gyakori, elterjedt növény, spontán módon terjedő, kúszó, szára liánszerű. Hazánkban őshonos növényfaj, bolygatott erdőkben, magára hagyott kertekben szinte mindenhol felbukkan, és elszaporodik, agresszíven képes terjedni. Az erdei iszalag természete, tulajdonsága, kezelése hasonlít a borostyánéhoz. Mindkettő növény kúszó, bármi támasztékot talál, általában fatörzset, fakoronát, arra támaszkodva növeszti több méter hosszú szárát.
Közép-Európától, délen Olaszországig, illetve a Balkánon keresztül Anatóliáig honos. 10 méternél magasabbra is felkapaszkodó kúszónövény, melynek fiatal hajtásai a komlóéhoz hasonlóan fogyaszthatók. Számos gyógyhatása is ismert.
Az erdei iszalag évelő, lombhullató növény, liánszerű fás szárat nevel, saját magát nem tudja megtartani, támaszték hiányában a talajra feküdve növeszti szárát, hajtásait. Bármi támasztékra felfut, házra, házfalra, kerítésre, különösen gyakori a fatörzseken. Gyors növekedésű növény, liánjának hossza 8-10 métert is, átmérője a kar vastagságot is elérheti. Szára erős, nagy súlyt képes megtartani. Elsősorban magról szaporodik, magjait madarak és a szél terjesztik. Virágai aprók, jelentéktelenek, fehér színűek, csoportosan, laza bogernyőben nőnek nyár elejétől nyár végéig, enyhén illatosak. Csoportban fejlődő apró terméseik feltűnőek, aszmag terméseik végén tollszerű, az árvalányhajra hasonlító repítő szálak találhatók, ezek segítik terjedését. Szőrös termései érdekes színfoltjai lehetnek a kerteknek, a fák őszi lombhullása után válnak valójában láthatóvá.
Az erdei iszalag talajban nem válogat, mindenféle talajon megél, a kissé meszes talajt is kedveli és a meleg helyet. Napos és félárnyékos helyen is megtalálható.
Évelő növény, a talajban élő töve minden évben tavasszal kihajt. Ha nem kívánja őket tovább nevelni, gyökereivel együtt kell kivenni, kiásni a növényeket, lehetőleg minél fiatalabb korban. Terjedésének megelőzését a virágzó hajtásainak levágására javaslom alapozni. Akadályozza meg a magok kifejlődését, előzze meg azok szétszóródását.
Az erdei iszalag visszaszorítására sokan a szár tőből végzett visszavágását szokták csak elvégezni. Ez csupán egy ideiglenes, látszólagos megoldás, újból kihajt a tő, és gyorsan megerősödnek új hatásai. A kifejlett erdei iszalag tövek elleni harc több évig is eltarthat. Mellette az évente megtelepülő fiatal iszalagnövényeket is el kell távolítani gyökerükkel együtt, ez már könnyebb, kisebb fizikai munkát igénylő feladat. Átázott talajból egyedileg könnyen kihúzhatók, évente 1-2 alkalommal hasznos a kertet megtisztítani tőlük.
A réti iszalag (Clematis integrifolia) nem kúszó, kék harangvirág alakú virágokkal, réteken előforduló, védett, bokrosodó, évelő.
Kiemelt kép: Pixabay
