Az ördögcérnabokrom levelein 1-4 mm nagyságú kiemelkedő gubacsszerű „valamiket” vettem észre, amik korábban nem tűntek fel. Mik ezek, és mennyire veszélyeztetik a növényeket?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A globalizáció „áldásos” következménye, hogy intenzíven megindult a világ minden részéről beszerzett növények szervezett árusítása, ami azzal jár, hogy a növényekkel együtt azok károsítói is elterjednek. Hazánkban vadon is előfordul a közönséges ördögcérna (Lycium barbarum), mely évelő, fás szárú ültetett növényként is ismert. Elvadulva gyomként, ruderális területeken gyakori, nagy telepeket alkotva lehet találkozni vele. Élénkpiros színű termése a gyógyhatásáról ismert goji bogyó. Ennek a gyógyhatásának köszönheti ismertségét, tömeges szaporítását.
Gyógynövényként árusított, a hazai ördögcérnától kissé eltérő levélformájú külföldi nemesített változatain, fajtáin élnek, azokat károsítják az ördögcérna gubacsatkák (Aceria kuko). A kártevő 2011-ben került Európába, hazánkban 2014-ben találták meg, azóta a szomszédos országokban is megtelepedett.
A gubacsatkákra jellemző, hogy a leveleken – szívogatásuk hatására – gubacsszerű, lapos, de a levél felszínéből kiemelkedő, 1-4 mm átmérőjű, megkeményedő képletek fejlődnek, gyakran csoportosan, egymás mellett. A gubacsok környékén a levelek felszíne hullámossá, egyenetlenné válik. Gubacsok a levelek hátoldalán alakulnak ki. A gubacsok kezdetben zöld színűek, később beszínesednek, lilás színt vesznek fel, majd az elöregedett képletek barna színre váltanak, és a zárt gubacson középen apró nyílás keletkezik, melyen a kifejlett gubacsatkák eltávoznak, így biztosítva azok szétterjedését.
Az ördögcérna gubacsatka kifejlett, megtermékenyített nőstény egyedei telelnek át a fertőzött növényen: elsősorban a gubacsokban, de a rügypikkelyek között és a fás részeken kéregrepedésekben is.
A gubacsatkák formája nem hasonlít az ismert atkákhoz, testük hosszúkás, megnyúlt, féregszerű, 2 pár lábbal rendelkeznek. Kifejlett egyedei csupán a 0,2-0,3 mm-t érik el, szabad szemmel nem észlelhetők. Színűk a fejlettségi állapotuktól függően kezdetben fehéres, majd később rózsaszínű, majd barnára változik. Évente több, 5-7 nemzedéke fejlődik, a nemzedékek összefolynak, és különböző fejlettségű alakjai megtalálhatók egymás mellett. Áttelelő alakjai már áprilisban aktivizálódnak, és még novemberig is aktívak, fertőznek.
A gubacsatka-fertőzés legyengíti a növényt, és nehéz a növényt megszabadítani jelenlététől. Az ördögcérna gubacsatka ellen növényvédő szer nincs engedélyezve, így hivatalos kémiai beavatkozást nem tudok ajánlani. Növényvédő szer alkalmazását a gyógyhatású termések hasznosítása is nehezíti, illetve korlátozza. Védekezésre – mivel ismert a gubacsatka áttelelési helye – fás részeinek növényi olaj oldatával végzett lemosó jellegű permetezését ajánlom (Biola-agro, növényvédő szernek nem minősülő termék). Az olaj alatt az áttelelő rovarok levegő hiányában megfulladnak. Súlyos fertőzésnél tél előtt indokolt a bokor erős visszametszése, a levágott részek megsemmisítése, ezzel csökkenteni lehet az áttelelő atkák egyedszámát. Tavaszig a lemosó permetezést célszerű megismételni. Rügypattanáskor és azt követően kén hatóanyagú permetezéssel lehet a kibújó, aktiválódó atkák számát gyéríteni.
