Édesburgonya-palántát nevelek májusi kiültetésre a lakásban az ablak előtt, és a palántákon eddig még nem látott elváltozások nőttek, kis kiemelkedések, mint a kiütések (képet mellékelek). Leveleken és a száron is vannak. Milyen betegség ez? Meggyógyíthatók és kiültethetők lesznek?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A felvételeken súlyos ödéma tünetei láthatók. A növényi ödéma élettani betegség, fiziológiai elváltozás következménye. Olyan esetekben alakul ki, amikor a talajban sok, túl sok a víz, túlöntözik, a gyökérzet gyorsabban veszi fel a vizet, mint ahogy a növény azt fel tudná használni. A levelek nem tudják elpárologtatni. A levelek belső sejtjei a megnőtt víznyomás következtében szétrepednek, elhalnak, ezekből alakulnak ki az apró hólyagok. Tünetei az eltérő növényeken hasonlóak: apró kiemelkedések, folyadékkal teli kisméretű daganatok, szemölcsszerű duzzanatok fejlődnek, méretük különböző, lehet szabályos vagy szabálytalan alakú. Friss állapotukban zöld színűek, később a termesztési körülmények változásával beszáradhatnak, parásodnak, ekkor már barnás színűek. Bizonyos növényfajokon gyakori a betegség, paprikalevelek hátoldalán apró kiemelkedő, sűrű dudorok nőnek, melyek zöldek maradnak, a levelek kissé megkeményednek.
Paradicsomnál a levélereken, levélnyélen és a száron is megjelennek a szabálytalan alakú zöld kiemelkedések. A levelek széle kissé felhajlik. Elterjedt a futómuskátliknál, melyeken kiültetéstől őszig a szabadban is károsít, barna, szabálytalan, parás rajzolatok formájában a leveleken, melyek díszítő értéküket elvesztik. Muskátlifajták fogékonyságában jelentős eltérések figyelhetők meg. Hajtatott batátán is gyakran előfordul, valamint káposztafélék levelein is. Rajtuk kívül a begóniák, cigarettavirágok, szegfűk, fikuszok, hibiszkuszok, nebántsvirágok, hajnalkák, törpebors-félék, shefflerák, kaméliák, rododendronok levelein is gyakori.
Elsősorban zárt termesztőhelyen nevelt növényeknél gyakori, de szabadföldön is felléphet, amikor bőségesen, túl sok víz jut a talajba. Megfigyelések szerint a növények vízellátásával, a hőmérséklettel, a levegő páratartalmával, a fényviszonyokkal és a környezeti tényezők összhangjának megbomlásával van kapcsolatban. Tehát a túlzott, az aktuális körülmények közötti sok víz, a változó, magas páratartalom, a kedvezőnél alacsonyabb hőmérséklet befolyásolja elsősorban megjelenését. Kutatások szerint a mesterséges termesztőhely fényösszetétele, amennyiben eltér a napsugárzás összetételétől, serkenti az ödéma kialakulását. Idei évben is a kiegészítő megvilágítással nevelt palántáknál jelent meg az esetek többségében.
Védekezés: megelőzés. Minden olyan környezeti tényező, ami a bent nevelt növények szövetét lazává teszi, a növekedésüket feleslegesen fokozza úgy, hogy a növekedésük a szükséges egyéb tényezővel nincs összhangban, az ödéma kifejlődését segíti. Lakásban, termesztőberendezésben nevelt növényeknél tél végén gyakori, amikor tartósan borús, fényhiányos időszak áll fenn. A talaj nedvességtartalmának szabályozásával, az öntözés visszafogásával és a levelek párologtatásának segítésével az egyensúly helyreállítható. Lakásban rendszeresen szellőztetni kell, hogy a páratartalom ne legyen magas, a levelek tudjanak párologtatni.
Ahogy az időszerű meleg, napos, kellő fényt biztosító tavaszi időjárás beköszönt, ez már ezen a héten várható, az ödéma megszűnik, a fogékony növények fiatal levelein már nem fejlődnek ki új tünetek. Használja ki, és amint odakint 15-18 Celsius-fokra emelkedik a nappali hőmérséklet, helyezze ki szabadba a palántákat, hogy erősödjenek, és kialakuljon egészséges szövetrendszerük.
Kiemelt kép: a kérdező felvétele
