Palánták neveléséhez milyen földet kellene használnom jó fejlődésük érdekében? Kérem, hogy ajánljanak nekem megfelelő talajt, zöldségféléket termesztenék.
Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
A jó minőségű talajnak, azaz közegnek, a palántanevelés folyamán csaknem olyan jelentősége van, mint az adott faj igényeinek (hőmérséklet, páratartalom, nedvesség) teljesülésének. A palántanevelés folyamán meg kell különböztetnünk azt a közeget, melyet a magvetéskor használunk, illetve azt, melybe tűzdelés után kerülnek növényeink. A magvetéstől két szikleveles korig ugyanis más igényeket kell szolgálni a talajnak, mint a szikleveles kor után következő lombleveles fejlettségben.
A magvetéshez úgynevezett szaporítóföldet használunk, melynek tulajdonságai a magok biztos kelését segítik elő. A csírázást a közeg fizikai tulajdonságai befolyásolják, mely közül a jó nedvességtartó képesség, levegőzöttség, alacsony sótartalom tartozik a kritériumok közé, de tápanyagokat ekkor még nem kell a közegnek tartalmaznia. Szaporítóföldként a tőzeg tekinthető a legjobb választásnak szerkezeti adottságai miatt, melyhez jobb nedvesedés érdekében homokot, illetve a nedvesség megőrzése és lazítás céljából pedig perlitet is érdemes hozzákeverni.
A növények kelése után, szikleveles kortól folyamatosan egyre több tápanyagot igényelnek a fiatal növények, ezért a tőzegben nevelt növényeket a tűzdelésig érdemes rendszeresen tápoldattal ellátni (magas foszfortartamú, vízben tökéletesen oldódó műtrágyával). A tűzdelést, vagyis az átültetést lehetőleg két lombleves korig végezzük el, ekkor a kiültetésig úgynevezett tápkockaföldben történik nevelésük. A tápkockaföld fontos jellemzője a jó szerkezet mellett már a folyamatos tápanyagellátás is, így a tőzeg a továbbiakban is használható erre a célra, viszont érdemes már az ültetés előtt lassan oldódó műtrágyát is a közegbe keverni. Amennyiben műtrágyát a közegbe mégsem keverünk, akkor a növények tápoldatozásáról rendszeresen kell gondoskodnunk, ennek hiányában a növényeken ugyanis gyorsan megjelennek majd a tápanyaghiány-tünetek. Borús időben töményebb, 0,1-0,2%-os tápoldatot is keverhetünk, viszont napos időben elegendő a 0,15-0,2% töménységben való kijuttatás.
A közeg megválasztásánál fontos továbbá azt is szem előtt tartanunk, hogy a használt talaj nem alkalmas vetésre hőkezelés alkalmazása nélkül. A steril, nem használt közegek alkalmazása tekinthető tehát a legcélravezetőbbnek, mely ugyanis a palántadőlést okozó kórokozók elleni védelem alapját képezi.
Kiemelt kép: Pixabay
