Kirándulásunk alkalmával a vadrózsabokrokon gubancos, szálas, gubacsszerű elváltozásokat láttam. Még sok érett csipkebogyó is található a bokrokon, de mellettük számos beteg, aszalódott bogyó is. Milyen károsítói vannak a vadrózsának, amik veszélyeztetik?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Az őshonos vadrózsa (Rosa canina), más néven gyepűrózsa vagy csipkerózsa gyógy- és fűszernövény is egyben, dísznövényként és alanyként is alkalmazzák kertészetekben. Termése a csipkebogyó értékes gyümölcs, gazdag C-vitaminban, belőle készül a hecsedli lekvár.
A vadrózsának számos károsítója közül talán a legismertebb a rózsa gubacsdarázs (Diplolepis rosae) kártétele, mely méreténél és színénél fogva igen feltűnő. A gubacsdarázs nőstényei körülbelül 4 mm hosszúak, sárga, barna és feketés színkombinációval. Évente 1 nemzedékük fejlődik, lárva alakban telelnek a gubacsokban. A nőstények a rügyek tövéhez rakják le petéiket, rajzásuk elhúzódó. A kikelő lárvák a kialakult gubacsokban fejlődnek. Gubacsok belsejében sok nevelőkamra alakul ki egymás mellett, azok üregében élnek a fehéres színű, lábatlan lárvák. Védekezni ellene a gubacsok lemetszésével és megsemmisítésével lehet, amit folyamatosan érdemes végezni. A kémiai védekezés hosszan tartó rajzásuk miatt nem hatékony, ezért nem ajánlott.
A vadrózsa jelentős károsítói a termését fertőző szervezetek. Hazánkban két fúrólégyfaj fordul elő a csipkebogyókon, a gyakoribb rózsa-gyümölcslégy (Carpomya schineri), valamint a szintén előforduló csipkebogyó fúrólégy (Rhagoletis alternata). Mindkét faj a fúrólegyek családjába tartozik, rokonai a cseresznyelégynek és a dióburok-fúrólégynek, életmódjuk, fertőzési módjuk, kártételük, a kifejlett legyek formai sajátosságai igen hasonlóak. Évente 1 nemzedékük fejlődik. A légy a tojásait a bogyó héjszövete alá helyezi (belefúrja), a lábatlan, néhány mm-es lárvák ott fejlődnek ki, a bogyó húsát felélik, tönkreteszik. A kifejlett lárvák a bogyókat elhagyva a talajban telelnek báb alakban. Nem ritka a termések 50%-ára kiterjedő bogyófertőződés sem, ami komoly terméskiesést jelent. Megfigyelések szerint a korai érésű fajoknál gyakoribbak a súlyos fertőzések.
Meg kell említeni a közönséges csipkebogyómoly (Carposina scirrhosella) előfordulását is, a moly lárvái szintén a bogyók húsával táplálkoznak, azokban fejlődnek. Évente 1 nemzedéket nevel, rajzása a vadrózsa virágzásának idejére esik, míg a károsítás a bogyókban októberig is eltart. Akkor a kifejlett lárvák a bokor tövében, gyepszinten gubót képeznek és telelőre vonulnak. Hasonló életmód és kártétel jellemzi a csipkebogyómolyt (Grapholita tenebrosana) is, annak lárvái is a bogyók élősködői.
A talajba húzódott légy- és molybábok, lárvák ellen a tövek körüli talaj többszöri kapálásával, lazításával az áttelelő alakokat hatékonyan lehet gyéríteni. Eredményesen csökkenthető számuk az Artis pro parazita gomba hatóanyagú készítmény talajba dolgozásával, annak szakszerű felhasználásával.
A károsított bogyókon másodlagosan rothadást okozó patogén szervezetek is megtelepednek, időjárástól függően nedves vagy száraz mumifikálódás lép fel. A bogyót elhagyó lárvák nyoma, annak bőrszövetén jól látható lyuk is megfigyelhető még a múmiákon is.
A vadrózsa lombján – levelein, hajtásain – előfordulhatnak, ismertek a termesztett, nemesített rózsafajok károsítói is: rózsalisztharmat, rózsarozsda, diplokarponos levélfoltosság, vesszőbetegségek, botrítiszes betegség, valamint levéltetvek, pajzstetvek, araszolóhernyók, bundásbogarak, virágbogarak és a különböző rózsadarazsak is.
Kiemelt kép: Pixabay
