Vettünk egy kertes házat, tervezem, hogy összegyűjtöm és hasznosítani fogom a kerti zöldhulladékokat. Milyen komposztálót javasolnak, és milyen méretűt? 600 nm-es a telek, néhány idős fa és bokrok is vannak rajta.
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Sokféle komposztálási módszer ismert, mindegyiknek van előnye és hátránya is.
Kerti és konyhai zöldhulladékok számára tervezett komposztálás előtt fel kell mérni, hogy mennyi növényi anyag fog összegyűlni, aminek a hasznosítását tervezi. 4-6 db középkorú lombhullató fa, néhány bokor és 100-200 nm felületű nyírott gyephez, tapasztalatom szerint, legalább 600 literes komposztáló keret szükséges.
A komposztálás nedves körülmények között ideális, nem előnyös, ha az anyaga kiszárad, annak folyamatosan nyirkosnak kell maradnia. Ezt a feltételt árnyékos helyen lehet biztosítani, például fakorona alatt, vagy fal mellett, ami a napsütéstől védi. A komposzt lebomlási folyamatához laza, levegős körülmények szükségesek, viszont a túlzott átszellőzése gyors kiszáradásához vezet, ami a lebomlási folyamatot megállítja. Tapasztalat szerint, vegyes hasznosítású kertbe, lakóépülethez közeli komposztálásra az esztétikus műanyag komposztáló ládák (komposztáló keretek) célszerűek.
A legtöbb típusnál mind a négy oldalfalán, a talajhoz közeli szinten, az érett komposzt eltávolításához nyílások (ablakok) vannak kialakítva. A komposzt alján érik be elsőnek a komposztréteg, amit folyamatosan el lehet távolítani belőle, így a félkész komposzthalom egyre lejjebb süllyed, helyet adva a friss zöldhulladéknak. A falécekből álló komposztkereteket a természetes anyagokat kedvelők részesítik előnyben. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint nem lehet a bennük elhelyezett növényi hulladékok nedvességét megtartani lefedésük esetén sem, a nagy rések miatt nyáron néhány nap alatt teljes mélységben kiszáradnak. Folyamatos nedvesítésükről gondoskodni kell!
Budapesten különösen, de az ország más vidékein is, a komposztálók környékén elszaporodhatnak a rágcsálók, (egerek patkányok), és beleköltöznek a komposztba. A kellemetlen rágcsálók ellen bizonyos védelmet nyújtanak a zártabb műanyag komposztálók. A komposztban gyűjtött növényi eredetű hulladékok közé még kis mennyiségben sem ajánlott ételmaradékokat tenni, mivel azok vonzzák a rágcsálókat, és megtelepedésüket segítik.
A komposzt érését rendszeres keverésével gyorsítani lehet: a már majdnem végleges állapotára lebontott szerves anyagú komposzt és az új, még natúr, frissen behelyezett zöldhulladékok összekeverésével a hasznos lebontó szervezetek a tápanyagdús új helyükön gyorsan felszaporodnak, a komposztálódás berobban. Ekkor a közeg fellazítása, levegővel dúsítása is gyorsítja a folyamatot.
A komposzt lebontó munkájának elindítását érett komposztból vett „oltóanyaggal„ szokták segíteni. Kérhető ismerőstől, szomszédtól, de kereskedelmi forgalomban is kaphatók komposztálást serkentő mikrobiológiai készítmények. Hasonló hatás érhető el háziállatok nyers trágyájának hozzákeverésével is.
A komposztálódás sebessége hőmérsékletfüggő, a lebontó szervezetek többségénél 15-20 °C körüli hőmérséklet tekinthető optimálisnak. A szerves anyagok lebomlása alacsony, fagymentes időben sem áll le, bár lelassul. Érdemes a téli fagyos idők előtt a komposztálót felállítani még most ősszel, a lehulló fák lombját benne hasznosítani.
Kiemelt kép: Pixabay
