A burgonyavész (Phytophthora infestans) nem csak a burgonya, hanem a paradicsom egyik legveszedelmesebb betegsége is. A tünetek leggyakrabban a levélen, de a száron és a gumón egyaránt jelentkezhetnek. A levélen a tünetek először a levél csúcsi részétől vagy a szélétől kiinduló sárgászöld, vizenyős, félköríves foltok formájában jelennek meg. A foltok közepe ezután gyorsan elhal és sötétbarna színű lesz. A levél fonáki oldalán az egészséges és a beteg rész határán finom, fehér színű gyepszerű képződmény figyelhető meg. Az idő előrehaladtával a levél elszárad, majd pedig elrothad. A száron megnyúlt alakú, a gumó héján pedig szabálytalan alakú, enyhén besüppedő, szürke foltok kialakulását okozza a betegség.
Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
A kórokozó elsősorban a beteg elhalt növényi részeken, burgonyagumón, képes áttelelni, valamint a talajban is fennmaradhat. Fertőzéséhez 12-15°C-os hőmérséklet szükséges, viszont ezután a magasabb 18-22°C optimális számára. A fertőzés bekövetkezéséhez néhány órán át tartó levélfelület nedvesség elég, azért az eső, harmat, és az öntözés is befolyásolja megjelenését és súlyosságát.
A betegség elleni védekezés csak akkor eredményes, ha ezt megelőzésre, előrejelzésre és rendszeres növényvizsgálásra alapozzuk. A vetésváltással, a növények sorainak szélirányba való elhelyezésével már sokat tehetünk a betegség ellen. A kórokozó kártétele általában a nyári hónapokban alakul járvánnyá, amikor a havi csapadékösszeg meglehetősen magas és a hőmérséklet pedig 20°C körüli. A fertőzés tehát meleg száraz nyári napokon is bekövetkezhet, főként hajnali harmatképződés és hűvösebb körülmények esetén. A járványok kialakulására június végén, július elején és szeptemberben számíthatunk. A kémiai védekezést általában május végén már meg kell kezdeni, majd legalább július elejéig rendszeresen folytatni szükséges. A betegség leküzdésére felszívódó és kontakt hatású szerek egyaránt rendelkezésre állnak (mankoceb, réz-oxiklorid, ciazofamid, azoxistrobin).
