Úgy hallottam, hogy engedélyezik a szőlő lemetszett vesszőjének égetését. Viszont minden növényi hulladék égetése a szabadban tilos az országban az év minden szakaszában, tudomásom szerint. Mi változott az égetéssel kapcsolatos szabályozásban? Szeretném megtudni a hivatalos állásfoglalást, ebben kérem segítségüket!
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Bizonyára hallott már a szőlő aranyszínű sárgaság betegségről (grapevine flavescence dorée fitoplasma), melynek terjesztője a hazánkban is egyre nagyobb számban előforduló szőlőkabóca. A betegség 2025 őszére a hazai szőlőtermesztő körzetekben – egy kivételével – már mindenhol előfordult és intenzíven tered. A betegséget 2013-ban déli határvidék szőlőiben találták meg, azóta alakult ki az országos fertőzöttsége. A szőlő aranyszínű sárgaság betegséget előidéző grapevine flavescence dorée fitoplasma zárlati (karantén) károsító, ellene a védekezés kötelező. Sajnálatos módon, országos szinten összefogott védekezési stratégia és végrehajtás 2025 őszéig nem volt, csak helyi védekezéssel próbálkoztak a gazdák, amit nem követett érzékelhető eredmény, a járványt nem állította le, legfeljebb lassította.
A betegség elleni védekezés csak a kórokozó terjedésének ismeretében lehetséges.
- A fitoplazma kórokozót elsősorban az amerikai szőlőkabócák terjesztik. Ez a vektor is behurcolt rovarfaj, évente egy nemzedéket nevel ki, és pete (tojás) alakban telel a szőlő 1 és 2 éves fás részeinek kérgében, annak repedéseiben. A kabócapete elviseli a kemény teleket, a tartós -20 °C-on sem pusztul el, „télálló.” A lárva alakjai és a kifejlett alakja is szúró-szívó szájszervű, a szőlő nedvének kiszívásával gyengíti a szőlőt, és ezzel egy időben terjeszti is a fitoplazma kórokozót. A helyüket változtató, mozgó lárvák és kabócák május végétől az őszi lombhullásig jelen vannak és aktívak a szőlőben. Fejlődésük alatt májustól októberig szükséges ellenük kémiai úton védekezni.
- A kabócatojások gyérítése a fás részek 1-2 éves részeinek lemetszésével is végezhető. A tőkéről leválasztott venyigék összezúzásával, azaz a kabócapeték fizikai megsemmisítésével, vagy/és 8-10 cm mélyen a talajba forgatásával a peték továbbfejlődése megelőzhető, a fejlődési lánc megszakítható. A kabócatojások ellen hatékony és kíméletes a szőlőtőkék olajtartalmú rovarölő szerekkel folytatott lemosó permetezése is.

- A peték ellen hatékony a venyigék elégetése is. Ezt a munkafolyamatot a helyszínen, mozgatás nélkül célszerű folytatni a szőlő termőterületén, a kártevő szétterjesztésének megelőzése céljából.
- Szőlőkabócák fertőzött szaporítóanyaggal is bekerülhetnek telepítéskor a szőlőállományba. Ezért a szőlőoltványok beszerzése csak megbízható, tanúsítvánnyal ellátott anyagból, növényútlevéllel történjen!
- Tavasszal áprilistól kihelyezett sárga színű ragacsos színcsapdákba ragadt kabócalárvák és imágók jelzik a kabócák jelenlétét, és egyedszámát. Ajánlott kifüggesztésük, használatuk.
Az aranyszínű sárgaság betegség gyanúja esetén értesíteni kell a növényvédelmi hatóságot. A bejelentett fertőzött szőlőtőkéket több szakemberből álló team a helyszínen megvizsgálja, mintát vesz a laboratóriumi vizsgálathoz. Ez a gyakorlat 2025 őszén első alkalommal indult meg. Fertőzöttség esetén a hatóság zárlatot rendel el. Ennek keretében a fertőzött tőkéket gyökérrel együtt ki kell ásni és a helyszínen elégetni. Ez nem választható lehetőség, hanem kötelezően végrehajtandó hatósági utasítás.
Ahol az aranyszínű sárgaság betegség gyanúja a nyár végi tünetek alapján fennáll, pl. házikertekben, ott is a fertőzött tőkék gyökérrel együtt történő kivétele a leghatékonyabb védekezési módszer, a betegség terjedését megelőző eljárás. A tűzgyújtási gyakorlatot minden esetben a helyi önkormányzat szabályozza, ott érdemes érdeklődni, hogy van-e ilyen helyi rendelet, és a járványra való tekintettel módosították-e azt. A szőlő metszésével levágott peték megsemmisítése az adott évi védekezés alapja. Akár égetéssel, akár aprítás után talajba ásással, forgatással történik, nem szabad kihagyni!
Kiemelt kép: Pixabay