HEKTÁR: No-till a magyar ugaron – Szántóföldi növénytermesztés talajművelés nélkül
A HEKTÁR podcast adásában ezúttal a no-till technológiáról beszélgetünk több mint 2 órán keresztül - méghozzá 3 stúdióvendégünkkel, és 13 interjúalanyunkkal. Tényleg elhagyható a talajművelés a hazai talajainkon is? Vagy csak egy szűk kör hóbortja az egész, és Magyarországon esély sincsen a rendszer működtetésére? Mik a no-till technológia legkomolyabb kihívásai? Mi a helyzet a takarónövényekkel, a gyomosodással, a szerkivonásokkal, a tápanyag-utánpótlással és egyáltalán milyen egy jó direktvetőgép? Adásunkban virtuálisan ellátogatunk Somogyba, a Szigetközbe, a Tisza mellé, Barcs térségébe, de Nógrád megyei Kozárdra és a keleti országrészbe, Szatmárba is. Beszélgetünk a hazai talajok állapotáról, az agrárképzés hiányosságairól, de azt is eláruljuk, hogy milyen vetőgépeket ajánl a Väderstad, a Horsch és a Multiva. Mindezek mellett a VulcanAgro ezúttal is tápanyag-gazdálkodási szakmai tanácsot nyújt olvasóinknak.
Rémen nem bízzák a véletlenre az őszi búza termesztését
A 2022-es aszályos tavaszt is segített átvészelni az FMC RhizoMagic növénykondíciónálója a rémi Görhöny Kft.-nél, ahol már korábban kiváló, számszerűsített tapasztalatokat szereztek a készítménnyel kapcsolatban. A Bács-Kiskun megyei agrárvállalatnál nagyjából 1200 hektáron foglalkoznak szántóföldi növénytermesztéssel, és semmit nem bíznak a véletlenre - az új termékeket is csak a saját tesztek elvégzése után kezdik üzemi szinten használni.
A magyar gazda nem a táj ellensége - kompromisszum szükséges a helyes vízgazdálkodáshoz
A 2022-es aszályos nyár bebizonyította, hogy gyors cselekvésre van szükség, ha az eddig megszokott életformánkat szeretnénk megtartani, és ennek egyik legfontosabb része, hogy szakmai alapon a vizet vissza kell engedni a tájba. Ezt Szolláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke fejtette ki a Tiszatáj Közalapítvány novemberi, vízgazdálkodással foglalkozó konferenciáján, amit jelentős érdeklődés mellett a kesznyéteni Szamárháti látogatóközpontban rendeztek meg.
Egy szerethető kukoricaállomány
2020. szeptember 29. 13:05
Augusztusban nagyon szép képet mutatott a KWS Kashmir kukoricahibrid Tiszalök és Tiszavasvári térségében. Az 500 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó Agro-Szolg Szövetkezetnél zöldségnövényeket, csemegekukoricát és zöldborsót, de takarmánykukoricát és repcét is termesztenek. Utóbbi kettőt minden évben külön-külön 75-80 hektáron vetik - 2018 óta pedig KWS repce és kukorica is kerül a talajba.
Három kombájn a repcetáblán - Így zajlott az aratás Chernelházadamonyán
2019. augusztus 25. 21:34
A Kőszeghez közeli kis falu, Chernelházadamonya határában egyszerre négy kombájn vágta a repcét júliusban - ebből három CLAAS betakartógép egyetlen közepes méretű táblán dolgozott. A majdnem 2000 hektáron gazdálkodó Répcevölgye 2001 Kft.-nél idén 460 hektáron termett repce, amit körülbelül 4 tonnás eredménnyel tudtak betakarítani.
Baranyai kistermelők egyedi készítményei a Szentlőrinci Gazdanapokon - Chilion, Figura, Kapucinus
2019. augusztus 26. 05:34
Traktorok, mezőgazdasági munkagépek, sok látogató, és a Szentlőrinci Gazdanapok elengedhetetlen hozzávalói, a helyi, térségi termékek. Ahogy az már megszokott, a Baranya megyei agrárkiállítás ezúttal is nagy teret adott a környék termelői számára, például az éppen szentlőrinci Chilion-nak, amely hét éve, még a nagy hazai "chilibumm" előtt kezdte meg a működését.
Sárgul, törpül az árpa?
Ősziárpa-állományban járt stábunk Hertelendy Péter növényorvossal, aki különleges tünetre hívta fel a figyelmet az alapvetően jó kondíciójú állományban. Egy-egy törpülő, sárguló növény jelzi, hogy valami nincsen rendben. A szárfejlődés sem maradéktalan, a növény magasságáról már ne is beszéljünk...
