HEKTÁR: No-till a magyar ugaron – Szántóföldi növénytermesztés talajművelés nélkül
A HEKTÁR podcast adásában ezúttal a no-till technológiáról beszélgetünk több mint 2 órán keresztül - méghozzá 3 stúdióvendégünkkel, és 13 interjúalanyunkkal. Tényleg elhagyható a talajművelés a hazai talajainkon is? Vagy csak egy szűk kör hóbortja az egész, és Magyarországon esély sincsen a rendszer működtetésére? Mik a no-till technológia legkomolyabb kihívásai? Mi a helyzet a takarónövényekkel, a gyomosodással, a szerkivonásokkal, a tápanyag-utánpótlással és egyáltalán milyen egy jó direktvetőgép? Adásunkban virtuálisan ellátogatunk Somogyba, a Szigetközbe, a Tisza mellé, Barcs térségébe, de Nógrád megyei Kozárdra és a keleti országrészbe, Szatmárba is. Beszélgetünk a hazai talajok állapotáról, az agrárképzés hiányosságairól, de azt is eláruljuk, hogy milyen vetőgépeket ajánl a Väderstad, a Horsch és a Multiva. Mindezek mellett a VulcanAgro ezúttal is tápanyag-gazdálkodási szakmai tanácsot nyújt olvasóinknak.
Permetezés a csányi gyümölcsültetvényben - Növényvédelem a cserebogarak és a tetűkolóniák ellen
Simon Attila a Heves megyei Csány határában, Sasteleken mintegy 108 hektáron gazdálkodik. A terület nagyjából 90 százaléka gyümölcsültetvény, Cseresznyével, szilvával, dióval, almával és körtével foglalkozik a Mátra lábánál. A talajadottságok itt kiválóak, hiszen a hegység vulkanikus hordaléka rendkívül jó ízeket szavatol, így idén is finom cseresznyét takarítanak majd be a területről.
"Nagyon biztató a két új hibrid" - KWS újdonságok testközelből (Szarvas)
A Stabák Agro Line Kft. hazánk egyik legszárazabb térségében, Szarvas környékén mintegy 2200 hektáron végez szántóföldi növénytermesztést. A klasszikus növénykultúrák között nagy szerepe van a kukoricának, évente a vetésterület mintegy 15%-án növekszik. A vállalatnál kiemelten fontos a fajtaválasztás, termelésbe csak azokat a hibrideket vonják, amelyek a saját kísérletekben kiemelkedőt nyújtanak - a KWS termékei éppen ezért rendszeresen megtalálhatók üzemi szinten is.
Így bírta ki a repce a brutális szárazságot Algyőn
2022-ben egészen március utolsó napjáig kellett várni a tavaszi aszály végére. A szinte utolsó utáni pillanatban érkező csapadék lehullásáig azonban a termelők egy része nem ült tétlenül. Szeged térségében például Szabó József az FMC RhizoMagic növénykondíciónálójával kezelte repcéjét.
