HEKTÁR: No-till a magyar ugaron – Szántóföldi növénytermesztés talajművelés nélkül
A HEKTÁR podcast adásában ezúttal a no-till technológiáról beszélgetünk több mint 2 órán keresztül - méghozzá 3 stúdióvendégünkkel, és 13 interjúalanyunkkal. Tényleg elhagyható a talajművelés a hazai talajainkon is? Vagy csak egy szűk kör hóbortja az egész, és Magyarországon esély sincsen a rendszer működtetésére? Mik a no-till technológia legkomolyabb kihívásai? Mi a helyzet a takarónövényekkel, a gyomosodással, a szerkivonásokkal, a tápanyag-utánpótlással és egyáltalán milyen egy jó direktvetőgép? Adásunkban virtuálisan ellátogatunk Somogyba, a Szigetközbe, a Tisza mellé, Barcs térségébe, de Nógrád megyei Kozárdra és a keleti országrészbe, Szatmárba is. Beszélgetünk a hazai talajok állapotáról, az agrárképzés hiányosságairól, de azt is eláruljuk, hogy milyen vetőgépeket ajánl a Väderstad, a Horsch és a Multiva. Mindezek mellett a VulcanAgro ezúttal is tápanyag-gazdálkodási szakmai tanácsot nyújt olvasóinknak.
Az agrárpálya orientációját nem lehet elég korán elkezdeni
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusa – a Magyar Mezőgazdaság Kft-vel együttműködésben és a Magyar Állattenyésztők Szövetsége szakmai partnerségével – 2024. szeptember 27-29. között ad otthont a KÁN Egyetemi Napoknak. Az Állattenyésztők Napját szeptember 27-én tartják, melyen az ágazat időszerű kérdéseivel foglalkozó színvonalas előadásokat és véleményvezér szakemberekkel kerekasztal-beszélgetést hallhatnak a résztvevők.
Épül a villanypásztor, nem megy a bárány az olaszokhoz
A juhok legelőjén már épül a villanypásztor, hogy emberi erőforrás nélkül se legyen baja az állománynak, miközben a piaci helyzet minden eddiginél bizonytalanabb az olaszországi állapotok miatt. Megyesi Elemér és családja a koronavírus-járvány miatt a legrosszabbra is felkészül a Hajdú-Bihar megyei, tiszagyulaházai tanyán.
Angus marhák Adonyban - Fajtaelőnyök és tartástechnológia
Az Angus Kft. 1993-ban a Március 21. Szövetkezet egyik ágazatának utódjaként alakult meg Adonyban. A cég szakemberei 1973 óta foglalkoznak húsmarhával, 1987 óta pedig angusokkal, hiszen a fajta első egyedei azon a tavaszon érkeztek hazánkba Skóciából - szám szerint 52 üsző.
Sárgul a gabonalevél vége... talán fagykár?
Egy Verseg melletti gabonatáblában járt az Agrofórum stábja, ahol sárgulás, száradás levélvégi tüneteit találtuk meg. Nem tápanyaghiány, nem is betegség - ez nem más, mint a fagykár!
