Kukorica direktvetés bírborherébe – Újabb no-till terület Somogyban
Május elején szépen zöldellő bíbor here takarónövénybe vetették a kukoricát a Somogy megyei Pusztakovácsi határában. A helyi homokos, illetve homokos vályog talajjal borított területeken már évek óta folynak kísérletek nagyüzemi körülmények között a no-till, vagyis a talajművelést teljesen elhagyó rendszerrel kapcsolatban. Berend Ferenc régóta alkalmazza a fenntartható, talajvédő módszert, ám ez a tábla nem most az övé. Gelencsér Balázs és unokatestvére, Sudár László évek óta figyeli a környéken zajló tesztelek, 2021-re pedig elhatározták: saját tapasztalatokat szereznek a no-tillről.
Levéltetvek elleni védekezés
A cseresznyelégy és a monília után a következő legdühítőbb ellenségeink a levéltetvek, amelyből idén különösen sok van jelen a kertekben és ültetvényekben. Ezek az apró rovarok kolóniákat alkotva telepszenek meg a növényeink fiatal hajtásain már kora tavasszal, miután pete alakban sikeresen átteleltek a fák kéregrepedéseiben, rügyein, egyéb növényi részeken. Évente több, akár 10-12 nemzedékük is fejlődik hazánkban.
A biointenzív gazdálkodás lehetőségei
Pécsbagota egy, sokak számára ismeretlen apró település Pécstől nem messze. Itt tevékenykedik Lévai Tamás, a Zöld Bagoly Farm gondolatának megálmodója, aki alig 1500 nm kiterjedésű telkén, köszönhetően kutatómunkájának és lelkesedésének, immár nagy mennyiségű, ökológiai, pontosabban biointenzív szemléletben termesztett zöldséget állít elő, melyekből a helyi kosárközösségek is részesedhetnek.
Személye inspiráló lehet a vidéken tevékenykedni vágyók számára - is.
A precíziós nemesítésé a jövő?
A precíziós nemesítést életre hívó körülmények közé sorolhatjuk a klímaváltozás folytán megváltozó termesztési körülmények okozta nehézségeket, a versenyképesség megtartását is. Riportunkban e biotechnológiai metodika kapcsán kérdeztük Prof. Dr. Palkovics Lászlót, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanárát.