Kukorica direktvetés bírborherébe – Újabb no-till terület Somogyban
Május elején szépen zöldellő bíbor here takarónövénybe vetették a kukoricát a Somogy megyei Pusztakovácsi határában. A helyi homokos, illetve homokos vályog talajjal borított területeken már évek óta folynak kísérletek nagyüzemi körülmények között a no-till, vagyis a talajművelést teljesen elhagyó rendszerrel kapcsolatban. Berend Ferenc régóta alkalmazza a fenntartható, talajvédő módszert, ám ez a tábla nem most az övé. Gelencsér Balázs és unokatestvére, Sudár László évek óta figyeli a környéken zajló tesztelek, 2021-re pedig elhatározták: saját tapasztalatokat szereznek a no-tillről.
Miért olyan drága a paprika?
Biztosan sokakban felmerül a kérdés, hogy miért olyan magas a korai, hajtatásból származó zöldségek ára... A kérdés megválaszolásához Kaponyás Ilona független szaktanácsadó szakértelmét kölcsönöztük, aki több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a hajtatásban termesztett növények tápanyag-utánpótlása, termesztése, növényvédelme területén is.
Három kombájn a repcetáblán - Így zajlott az aratás Chernelházadamonyán
2019. augusztus 25. 21:34
A Kőszeghez közeli kis falu, Chernelházadamonya határában egyszerre négy kombájn vágta a repcét júliusban - ebből három CLAAS betakartógép egyetlen közepes méretű táblán dolgozott. A majdnem 2000 hektáron gazdálkodó Répcevölgye 2001 Kft.-nél idén 460 hektáron termett repce, amit körülbelül 4 tonnás eredménnyel tudtak betakarítani.
A talajtakarás előnyei szőlőben
A szőlőültetvényekben jelenleg is általános az intenzív talajbolygatás, főleg ami a szőlő sorközeit érinti. Ezzel szemben megoldást jelentő alternatíva lehet a növénytakarásos kezelés. A sorközvetés folytán azonban a talajt átszövő gyökérzet vízkonkurenciaként jelenhet meg a szőlő számára, és azokban az esetekben, amikor ez kerülendő, például telepítés esetén, megoldást jelenthet a szalmatakarás.
A sötétbarna, humuszban gazdagabb talaj felmelegedésre, ezáltal a párologtatásra való hajlama sokkal kifejezettebb, így jelentős mennyiségű vizet veszíthet, így szalmatakarással csökkenthetjük a vízveszteség mértékét.
A kellően vastag, elhalt növényi maradványnak, jelen esetben szalmatakarásnak köszönhetően a gyomok csírázásához szükséges fényviszonyok sem alakulnak ki, és így nem szükséges a kapálás sem. Hogyha intenzív kapálás, és szervesanyag-beforgatás zajlik egy talaj esetében, a szervesanyagot lebontó korhadéklakó szervezetek felszaporodnak a mikrobiális közösségen belül.
Väderstad innovációk I. - Crossboard simító
A Väderstad az 1980-as évek végén szabadalmaztatta a speciális simítósorát, ami a svéd gyártó talajművelő és gabonavetőgépeihez rendelhető. Feladata a felszín hatékony egyengetése, a nagyobb hantok, rögök porhanyítása.
