Óvári gazdászok találkozása a jövőjükkel – A Precíziós Agrártájolón jártunk
A pilisvörösvári születésű Ziegler István példája tökéletesen megmutatja, milyen lehetőségeket rejt egy olyan alkalom, amikor az egyetemi oktatás és a piaci, gyakorlati oldal összetalálkozik. Az április közepén Mosonmagyaróváron megrendezett Precíziós Agrártájoló számos tekintetben segítette a Széchenyi István Egyetem hallgatóit, de a megjelent kiállítókat is. Amíg utóbbiak a jövőbeli munkatársakat kereshették, addig a hallgatók a rendezvény idején innovatív technológiákkal ismerkedhettek meg, és naprakész tudást szerezhettek a hazai mezőgazdaság kiváló cégeitől és azok képviselőitől.
A jól termő repce, amit majdnem kitárcsáztak
2021. augusztus 25. 08:34
3,59 tonna. Átlagban ennyi repcét takarított be hektáronként a kombájn a Pálhalmai Agrospeciál Kft. ősszel majdnem kitárcsázott tábláján. A 4100 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó agrárvállalatnál a kelés gyengesége miatt komoly dilemma volt, hogy az adott parcellán mi legyen az olajos növénnyel. Végül a Head-Land Kft. tápanyag-utánpótlási technológia alapján jó döntés született, amit az egységes, egyöntetű állomány képe, és a hozammérő is igazolt.
"Nagyon szépek, egészségesek a csövek" - KWS újdonságok testközelből (Mélykút)
Szűcs Róbert családjával 250 hektáron gazdálkodik a Bács-Kiskun megyei Mélykút térségében. A repce, az őszi búza és az őszi árpa mellett a legfontosabb növényük a kukorica, amit az idei szezonban is a területük 40%-án vetettek el. Ennek köszönhetően a fajtaválasztás különösen fontos, hiszen a bevétel jelentős részét is ez a kultúrnövény adja.
A talajtakarás előnyei szőlőben
A szőlőültetvényekben jelenleg is általános az intenzív talajbolygatás, főleg ami a szőlő sorközeit érinti. Ezzel szemben megoldást jelentő alternatíva lehet a növénytakarásos kezelés. A sorközvetés folytán azonban a talajt átszövő gyökérzet vízkonkurenciaként jelenhet meg a szőlő számára, és azokban az esetekben, amikor ez kerülendő, például telepítés esetén, megoldást jelenthet a szalmatakarás.
A sötétbarna, humuszban gazdagabb talaj felmelegedésre, ezáltal a párologtatásra való hajlama sokkal kifejezettebb, így jelentős mennyiségű vizet veszíthet, így szalmatakarással csökkenthetjük a vízveszteség mértékét.
A kellően vastag, elhalt növényi maradványnak, jelen esetben szalmatakarásnak köszönhetően a gyomok csírázásához szükséges fényviszonyok sem alakulnak ki, és így nem szükséges a kapálás sem. Hogyha intenzív kapálás, és szervesanyag-beforgatás zajlik egy talaj esetében, a szervesanyagot lebontó korhadéklakó szervezetek felszaporodnak a mikrobiális közösségen belül.
Nem lesz meg az önellátásunk kukoricából? - Csökkenhet a vetésterület is
3,5 millió tonna betakarított kukoricára számítanak 2022-ben a Kukorica Kör Egyesület szakemberei. A gazdálkodók nagyon nehéz, és tanulságos évet fognak zárni, ami már most bizonyította, hogy a jövőben sokkal jobban oda kell figyelni a talaj vízmegtartó képességére, a talajszerkezetre, a talajéletre, ezek ugyanis stratégiai tényezővé váltak.
Növényvédelmi évértékelés Dr. Aponyi Lajossal – 1. rész
Dr. Aponyi Lajos, a Növényorvosi Kamara főtitkáraként évek óta foglalkozik növényvédelmi előrejelzéssel. Vele beszélgettem az időjárásról, a növényvédő szer kivonásokról és a 2020-ban előfordult növényvédelmi kihívásokról. Az első részben az évet növénytermesztési szempontból értékeltük és végigvettük a komolyabb házikerti kártevőket.
Szarvasgomba célú erdőtelepítés
Termeszthető a szarvasgomba? Hogyan? Mennyi bevételt lehet ebből realizálni? Jelenleg pályázat is fut rá! Érdemes belefogni? Ezekről beszélgettünk a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének elnökével, Ulrich Józseffel, az első erre a célra telepített erdőben.
A fuzárium nem játék
A fuzárium által fertőzött kukorica nem a legmegbízhatóbb takarmány- vagy élelmiszer-forrás. Milyen kockázatokkal járhat a toxinnal szennyezett termény felhasználása?
