„Tartsd” a növényt habitusa szerint: szőlőnél ez mit jelent? A Babó-féle ágaskordon előnyei
2023. augusztus 30. 11:00
Agrofórum Online
Megosztás
A támrendszer mentén hosszan elhúzódó, több méteres kordonkar a konvencionális tőkeművelésmódokhoz szokott szemnek furcsa lehet, hiszen a szőlőt szinte az egész világon metszéssel, a vesszőhozam 90-95%-ának eltávolításával, a fürtök számának korlátozásával alakítják. A szőlő minősége azonban az ágaskordon esetében nem hagy kívánnivalót maga után, de hagyni kell, amíg – úgymond – a szőlő kinövi magát, és beáll. A telepítés után néhány évvel – hihetetlen – de a szőlő kézimunkaigénye, és a növényvédelemre fordított költségek minimalizálódnak. Ennek pedig a napjainkban tapasztalt inputanyag-árak mellett koránt sem elhanyagolható a jelentősége.
Dr. Babó Tivadar, fél évszázaddal ezelőtt új szőlőtőkeforma kialakítására tett javaslatot. A világ számos pontján, Ausztráliától az Egyesült Államokig számos helyen bevezették, de hazánkban kételyek övezik az elképzeléseket.
Középpontban a talajélet: tápanyag-utánpótlás vinaszra és melaszra alapozva
A hagyományos tápanyag-kijuttatás kapcsán a termelők az útkeresés fázisában vannak - vélik a VulcanAgro szakemberei, akik szerint a talajélettel kellene sokkal többet foglalkozni. A tápanyagok kijuttatásánál ugyanis fontos, hogy azok szervesen be tudjanak kapcsolódni a talaj életébe. A vinaszra és melaszra alapozott termékek felhasználása sokrétű lehet. Alkalmazhatók például a teljes felületen, nagy mennyiségben, akár 300-500 liter/hektár dózisban, egyfajta alaptrágyaként, de használató célzottan, koncentráltan, sávos kijuttatással a vetendő növénysor alatt is vagy a vetéssel egymenetben, starterként.
HEKTÁR: No-till a magyar ugaron - Szántóföldi növénytermesztés talajművelés nélkül
A HEKTÁR podcast adásában ezúttal a no-till technológiáról beszélgetünk több mint 2 órán keresztül - méghozzá 3 stúdióvendégünkkel, és 13 interjúalanyunkkal. Tényleg elhagyható a talajművelés a hazai talajainkon is? Vagy csak egy szűk kör hóbortja az egész, és Magyarországon esély sincsen a rendszer működtetésére? Mik a no-till technológia legkomolyabb kihívásai? Mi a helyzet a takarónövényekkel, a gyomosodással, a szerkivonásokkal, a tápanyag-utánpótlással és egyáltalán milyen egy jó direktvetőgép? Adásunkban virtuálisan ellátogatunk Somogyba, a Szigetközbe, a Tisza mellé, Barcs térségébe, de Nógrád megyei Kozárdra és a keleti országrészbe, Szatmárba is. Beszélgetünk a hazai talajok állapotáról, az agrárképzés hiányosságairól, de azt is eláruljuk, hogy milyen vetőgépeket ajánl a Väderstad, a Horsch és a Multiva. Mindezek mellett a VulcanAgro ezúttal is tápanyag-gazdálkodási szakmai tanácsot nyújt olvasóinknak.
A cseresznye-levéltetű ellen elkéstünk
Hogy mikor és hogyan lehet a levéltetvek elszaporodását és kártételét elkerülni, valamint kell-e félni, hogy a trehány, védekezni lusta szomszéd fáiról átjöhetnek a levéltetvek a mi gyümölcsösünkbe, ezekre a kérdésekre adja meg a választ Hertelendy Péter növényorvos ebben a videóban.
Öt kombájnnal aratták a borsót Gyermelyen - Borsó vetőmag-előállítás 900 hektáron
A Gyermely Zrt. számára a tészta és a liszt a legfontosabb termék, ebből kifolyólag ugyanakkor a növénytermseztési ágazat is nagy szerephez jut, többek között a kalászosok termesztése. Az őszi búza előveteménye az esetek nagy részében borsó, hiszen a hüvelyesekből minden évben nagyjából 900 hektárnyi növekszik a környéken.
Sipos gazdával szemléztük a határt
A repce a szántóföldi növények királynője. Ez a növény a vetés pillanatától kezdve aratásig folyamatos jelenlétet igényel, ugyanis a legtöbb időt tölti kint a szántóföldön, és sok tényező hatással van rá.
Agrofórum a tábla széléről: a cseresznyelégy elleni védekezés lehetőségei
A cseresznyelégy rajzásának pontos megfigyelése alapot adhat a növényvédelmi kezelés idejének megválasztásához. De hová helyezzem a sárga ragacslapot, és egyáltalán a ragacslap növényvédő készítménynek számít-e? Hertelendy Péter növényorvossal ezeket a kérdéseket járjuk körbe Szár határában.
