„Tartsd” a növényt habitusa szerint: szőlőnél ez mit jelent? A Babó-féle ágaskordon előnyei
2023. augusztus 30. 11:00
Agrofórum Online
Megosztás
A támrendszer mentén hosszan elhúzódó, több méteres kordonkar a konvencionális tőkeművelésmódokhoz szokott szemnek furcsa lehet, hiszen a szőlőt szinte az egész világon metszéssel, a vesszőhozam 90-95%-ának eltávolításával, a fürtök számának korlátozásával alakítják. A szőlő minősége azonban az ágaskordon esetében nem hagy kívánnivalót maga után, de hagyni kell, amíg – úgymond – a szőlő kinövi magát, és beáll. A telepítés után néhány évvel – hihetetlen – de a szőlő kézimunkaigénye, és a növényvédelemre fordított költségek minimalizálódnak. Ennek pedig a napjainkban tapasztalt inputanyag-árak mellett koránt sem elhanyagolható a jelentősége.
Dr. Babó Tivadar, fél évszázaddal ezelőtt új szőlőtőkeforma kialakítására tett javaslatot. A világ számos pontján, Ausztráliától az Egyesült Államokig számos helyen bevezették, de hazánkban kételyek övezik az elképzeléseket.
A cseresznye-levéltetű ellen elkéstünk
Hogy mikor és hogyan lehet a levéltetvek elszaporodását és kártételét elkerülni, valamint kell-e félni, hogy a trehány, védekezni lusta szomszéd fáiról átjöhetnek a levéltetvek a mi gyümölcsösünkbe, ezekre a kérdésekre adja meg a választ Hertelendy Péter növényorvos ebben a videóban.
Óvári gazdászok találkozása a jövőjükkel - A Precíziós Agrártájolón jártunk
A pilisvörösvári születésű Ziegler István példája tökéletesen megmutatja, milyen lehetőségeket rejt egy olyan alkalom, amikor az egyetemi oktatás és a piaci, gyakorlati oldal összetalálkozik. Az április közepén Mosonmagyaróváron megrendezett Precíziós Agrártájoló számos tekintetben segítette a Széchenyi István Egyetem hallgatóit, de a megjelent kiállítókat is. Amíg utóbbiak a jövőbeli munkatársakat kereshették, addig a hallgatók a rendezvény idején innovatív technológiákkal ismerkedhettek meg, és naprakész tudást szerezhettek a hazai mezőgazdaság kiváló cégeitől és azok képviselőitől.
Az agrárpálya orientációját nem lehet elég korán elkezdeni
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusa – a Magyar Mezőgazdaság Kft-vel együttműködésben és a Magyar Állattenyésztők Szövetsége szakmai partnerségével – 2024. szeptember 27-29. között ad otthont a KÁN Egyetemi Napoknak. Az Állattenyésztők Napját szeptember 27-én tartják, melyen az ágazat időszerű kérdéseivel foglalkozó színvonalas előadásokat és véleményvezér szakemberekkel kerekasztal-beszélgetést hallhatnak a résztvevők.
Mezőgazdasági drónok az on-farm kísérletek felett
2022. szeptember 23. 12:37
Monitoring drón pásztázta június elején az ÖMKi - Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet füzesgyarmati on-farm kísérletének területét, ahol különböző búzákat teszteltek bio körülmények között. Az ország több helyszínén 10 éve zajló kutatási munka célja, hogy az ÖMKi olyan fajtákat ajánlhasson az ökológiai gazdálkodóknak, amik például jól tolerálják a vegyszeres gyomirtás vagy a műtrágyázás hiányát. A biotermelők tehát képet kaphatnak arról, hogy a következő években mely fajtákra érdemes koncentrálniuk a saját területükön és a saját technológiájuk mellett.
Az árvácska betegsége egyre gyakoribb
Az árvácska egyik legnépszerűbb, a téli szürkeségben szemnek kedves színes foltot adó növényünk. Szokványos a zúzmarával futtatott közterületek ágyásaiban, és meleg érzéseket hív életre az ablakpárkányok kaspóira tekintve a meleg nappaliból...
Lisztharmat az őszi búzában is!
A gabonalisztharmat már természetesen az őszi búza állományokban is jelen van, de a fertőzés mértéke még nem feltétlenül ad okot védekezésre.
A kórokozó biológiai állapota nem olyan jó, mint az őszi árpa esetében, de tanácsos figyelni a növényzetet.
Agrofórum a tábla széléről: a cseresznyelégy elleni védekezés lehetőségei
A cseresznyelégy rajzásának pontos megfigyelése alapot adhat a növényvédelmi kezelés idejének megválasztásához. De hová helyezzem a sárga ragacslapot, és egyáltalán a ragacslap növényvédő készítménynek számít-e? Hertelendy Péter növényorvossal ezeket a kérdéseket járjuk körbe Szár határában.
