A rebarbara a házikertben egy klasszikusan kedvelt növény, főleg a konyhakert fronton tevékenykedőknek. Sütemények, piték és rebarbarás lekvárköltemények alapanyaga, és emellett ráadásul még másra is jó!
A rebarbara egy szuper növény onnantól, hogy sikeresen meg tudjuk tartani. Számos dologra jó a kertben, ezért nem csak a konyhakertben vehetjük hasznát.
Jó jelzőnövény
A rebarbara egy rendkívül vízigényes növény. Őszintén szólva nekem homoktalajos kertben nem is ment éveken keresztül a nevelése. Akkor tértem át a magaságyásban termesztésre, mikor sokadik évben is kipusztult, mert a nyári melegekben nem tudtam elegendő vizet kijuttatni és a talaj sem volt képes eltárolni a nedvességet.
A rebarbara, mint növény
A rebarbara a keserűfűfélék családjába tartozó növény, melynek jellegzetes hosszú szára és hatalmas levelei adják igazi lényegét. Kora tavasszal egy nagyméretű levélrügy indul el a talajfelszín alól a külvilág felé és elegánsan elkezd szétterülni a felszín felett. A levélnyelek egyre hosszabbak lesznek és vastagabbak, ahogy öregszik a növény. Fő értékét is ezek a vastag levélnyelek adják egyébként, melyből jó süteményalapanyag és kompótalapanyag lesz.
Számos faját termesztik gyógynövényként vagy emberi fogyasztásra – ide tartozik a zöldségként termesztett Rheum rhabarbarum vagy a Rheum x hybridum, illetve a Rheum rhaponticum faj is. Érdekessége, hogy bár levele mérgező (vesekövet, és nagy mennyiséget elfogyasztva akár halált is okozhat), a levélnyelet fanyar ízéért felhasználják. Ez némi oximoron lehet így első hallásra.
A rebarbara, mint természetes piretroid
Sokan nem tudják, de a rebarbara leveléből és virágzatából nagyszerű rovarölőt lehet készíteni.
A rebarbara gyökere emellett antranol-glikozidokat tartalmaz, amelyeknek aglikonjai, az emodinok hashajtó hatásúak. A jellegzetes savanykás ízt a benne lévő magas almasav-, citromsav- és oxálsavmennyiségnek köszönheti. Cseranyagokat és polifenolokat is tartalmaz, mellette számos vitamin található benne.
Ásványi anyagok közül kiemelkedően sok kálium, kalcium, foszfor, magnézium, vas és szelén van benne.
Mivel a levelek mérgezők, így azokat vágjuk le a szárukról és a levelekből készítsünk növényi ázalékot. Ehhez akár össze is darálhatjuk, hogy még gyorsabban kioldódjanak az összetevők. Főzni nem szükséges. Viszont ha daráljuk, akkor mindenképpen olyan eszközzel tegyük, amit utána nagyon alaposan meg tudunk mosni, vagy csak ilyen dolgokra használjuk.
