A tavalyi, rendkívül sikeres írásom után ismét bemutatok néhány olyan társasjátékot, ami a szórakozás mellett edukál is, és az otthoni környezeti nevelés szerves részét képezheti. A közelgő ünnepek ismét lehetőséget nyújtanak arra, hogy a családdal, barátokkal, a gyermekeinkkel, unokáinkkal töltsünk a megszokottnál is jóval több időt. Az alábbi társasok kiválóak lehetnek arra, hogy ezúttal ne csak jól érezzük magunkat, de tanuljunk is, és felhívjuk a figyelmet a környezetünk összetettségére, sérülékenységére, apró és kevésbé apró csodáira. Mindezt pedig lehetőleg fenntartható köntösben, amire cikkem végén külön példát hozok.
Játékosan a gyógynövényekről
Napjainkban reneszánszát élik a gyógy- és fűszernövények, gazdálkodói szinten is egyre többen foglalkoznak a termesztésükkel. Az elmúlt évtizedekben rengeteg különböző kiadvány jelent meg a témában, amelyek között több sikerkönyvet is találunk. Az embereket ösztönösen érdeklik a népi gyógymódok és a természetes megoldások, nem mellékesen ráadásul a főzetek jelentős része még finom is. Az esetek többségében azonban sokat kell lapozgatni ahhoz, hogy megtaláljuk az éppen aktuális bajunkra a megfelelő növényt. Teljesen véletlenül botlottam bele ugyanakkor a Herbclinic nagyszerű memóriakártyájába, ami éppen azt segíti, hogy akár felnőttként, akár gyerekként megismerjük a különböző jótékony hatású fajokat, és azt, hogy mikor érdemes őket felhasználni.
Maga az alapjáték nem számít újdonságnak, hiszen 20-20 kártyán találunk tüneteket és gyógynövényeket. Ami elsőre szokatlannak tűnik, hogy a gyönyörűen megrajzolt, nagyméretű lapok mindkét oldalán találunk ábrákat, információkat, amik éppen az oktató jelleget erősítik. Nézzünk egy példát: a ficam kártya másik felén a fekete nadálytő és a hegyi árnika látható. Akkor mi található utóbbi növény hátlapján? Természetesen a ficam, de a zúzódás is. Van persze nátha, hasmenés, láz és számos más betegség, tünet.
A kétoldalú megvalósítás miatt kétféle játékmód közül választhatunk. Az elsőnél egy gyógynövényt kell kiválasztani, és anélkül, hogy a hátsó felét megnéznénk, összeszedni hozzá a tüneteket, amire ajánlott a használata. A másik változatnál pedig éppen fordítva: először a tünetet húzzuk fel, majd a hozzá kapcsolódó gyógynövényeket. A játékszabály is ajánlja, de elég egyértelű, hogy kezdés előtt érdemes átbeszélni a különböző fajok jellemzőit, hasznát, hogy aztán az így szerzett alapismeretek győzelemhez segítsék a játkosokat. Merthogy a kártyajáték egy gyógynövény-ismertető füzetet is tartalmaz, amiből megismerhetjük a dió, a lándzsás útifű, a borostyán vagy éppen a levendula hatásait és ellenjavallatait. A mini tudástár végén ráadásul egy bónusz játékot is kapunk, méghozzá egy gyógynövény kvízt, amivel akár utazás közben is elmélyíthetjük a tudásunkat.
A kártyajátékot egyébként a „Természetgyógyász a családban – Édesanyák kézikönyve” alapján Szarvas Nikolett Diána biomérnök készítette, és a www.herbclinic.hu oldalról rendelhető meg – akár gyógynövényes csomagban is.
Az erdők és a Balaton élővilága
Három éves kislányom új kedvencére egy barátom hívta fel a figyelmemet, ez pedig a Kicsikeve különleges memóriakártyája. Azért különleges, mert alkalmazható egyrészt a hagyományos felfordítós játékra, de ami miatt mi nagyon megszerettük, hogy az elemek nemcsak egyenként értelmezhetők, hanem egy nagy képbe össze is állíthatók – tehát egy kirakóst is rejtenek a dobozok. Gyetkó Krisztina tervezőgrafikus alkotó egyelőre két változattal érkezett, az egyik a „Kerekerdő népe”, ami során többek között szarvassal, foltos szalamandrával, borzzal, rókával, pelével ismerkedhetünk, míg a „Balaton népében” képzelet szintjén a víz alá és a víz fölé, a nádasba is beleshetünk. Mocsári teknős, tavi kagyló, dévérkeszeg, jégmadár, vízisikló, aranysakál is párosítható vagy éppen kirakható. Mint azt magáról írja: a legtöbb rajza korábban csak a fióknak készült, a maga örömére, és mindig szeretett volna küldetést adni azoknak. Nos, nagy örömünkre most sikerült.
A családunk nem éppen nagy „memóriajátékos”, érdekes, hogy sem nekünk, szülőknek, sem a gyerekeinknek nem tartozik a kedvenc elfoglaltságaink közé, a puzzle viszont éppen ellenkezőleg – főleg kislányom esetében. Azzal tehát, hogy a játék „kettő az egyben” szemlélettel született, belopta magát a szívünkbe. Ráadásul, nem tudom, hogy ez mennyire volt tudatos, de áthallása is van a megoldásnak: az egyes fajok összerakásával egy teljes rendszert kapunk, gyakorlatilag egy ökoszisztémát aljnövényzettel, fákkal, a Balaton esetében vízi növényekkel, nádassal.
A játék megalkotásának célja természetesen az volt, hogy a gyerekeket megismertesse a két élőhely természeti kincseivel, főként állatvilágával. A kis kártyák mellett a doboz egy füzetet is rejt, amiben nemcsak a szabályról olvashatunk, de minden fajról van néhány sor, amit a készítő szakemberek bevonásával állított össze. Ez utóbbi látszik is, hiszen gyakran előfordul, hogy sok tévhit, pontatlanság van egy-egy ilyen kiadványban, de ezeket sikerült kiszűrni, és bátran lehet nevelő célzattal használni akár otthon, akár óvodában, iskolában.
Amikor kislányommal, Csengével, az első tapasztalatokat gyűjtöttük, rögtön az jutott az eszembe, hogy mennyire jó lenne egy ilyen összeállítás az agrártájak fajaiból, amely mutatná, hogy milyen fajgazdag is lehet egy mezőgazdasági terület, ha odafigyelnek rá a gazdálkodók. Poszméh, cigánycsuk, vörös vércse, erdei fülesbagoly, mezei pacsirta, mezei nyúl, fogoly, és még sorolhatnám. Mint megtudtam, a tervek szerint 2023-ban bővül a Kicsikeve palettája, tehát talán van esély arra, hogy a gazdászgyerekek is edukálhatók lesznek már egészen fiatalon, és így évtizedek múlva nemcsak kártyákon, de élőben is láthatják majd az adott állatokat. A játék a www.kicsikeve.hu oldalon rendelhető meg.
Ökológiai összefüggések az esőerdőkből
Konkrét témáját tekintve kissé kilóg a sorból az a két társasjáték, amit idén a Gémklub ajánlott figyelmembe, valójában viszont összefüggéseiben tökéletesek arra, hogy felhívják a figyelmet a hazai környezet megóvására, közben pedig a globális folyamatokra is ráirányítsák a figyelmet. Azt ugyanis ma már a Világbajnokság idején is mindenki elengedi a füle mellett, hogy percenként hány focipályányi erdő tűnik el az egyenlítő térségében…
A Lombkorona egészen lenyűgöző, alapvetően két játékosra tervezett játék, de van 3-4 személyes, sőt egyszemélyes módja is. A célja, hogy a résztvevők a leggazdagabb ökoszisztémájú esőerdőt növesszék, méghozzá rendkívül összetett módon, egy a valódihoz képest persze jelentősen leegyszerűsített, mégis kellően komplex ökoszisztéma létrehozásával. Magas fákat és sűrű aljnövényzetet kell növeszteni, amik aztán különböző állatfajokat vonz be. Nem mindegy, hogy milyen növényeket választunk, hiszen mindegyik más-más szerepet tölt be, legyen az bromélia, könnyező pálma, lián, orchidea vagy páfrány. Az állatok között találjuk többek között a góliát madárpókot, a hondurasi pazarka lepkét, a nyílméreg békát vagy éppen a tukánt. Vajon hányan ismerik a kinkajut? Szórakozás közben ez a trópusi faj is közelebb kerülhet hozzánk.
A játék három évszakon át tart. Minden évszakban felváltva kerültök sorra, és választotok kártyákat a három növekedéspakliból, és bővítitek velük saját esőerdőtöket. Minden alkalommal, amikor megnézel egy paklit, eldöntöd, hogy magadhoz veszed vagy visszateszed, és hozzáadsz egy lapot az aktuális évszak húzópaklijáról. Ahogy nőnek a választható paklik, úgy tudsz egyre több növény és állat közül válogatni, hogy esőerdődet fejleszd
– olvasható a játék leírásában a www.gemklub.hu oldalon, ahol a játék természetesen meg is rendelhető.
Miközben pedig az esőerdő szellemeként vagy földanyaként a saját esőerdőnket bővítjük, a környezeti hatásokkal is meg kell küzdenünk. Nem mindegy, hogy mennyi eső esik. Erdőtüzek jönnek, szárazság veszélyeztet, és ezeknek a magas biodiverzitás ellenáll jobban. Ezzel pedig meg is van az áthallás, hogy miért formálhat itthon szemléletet a Lombkorona. Mindezt ráadásul nagyon izgalmas és kreatív módon, gyönyörű megvalósítás mellett. És akkor még nem is beszéltünk olyan témákról, amik például egy családi játék közben előjöhetnek: pálmaolaj, déli gyümölcsök importja, a helyi termékek fogyasztásának fontossága, annak akár globális jelentősége…
Vapitik, grizzlyk, rókák, lazacok
Szintén összetett, ám annál szórakoztatóbb játék a Cascadia Vadvilága, ami egy kis képzelőerővel akár hazai, Kárpát-medencei élőhelyen is játszódhatna. Miközben a magamfajta vadgazda mérnök és agrárújságíró sajnálja, hogy a grizzly medve nem a mi barna medvénk, a vapiti nem a messzeföldön híres gímszarvasunk, a rőtfarkú ölyv pedig nem parlagi sas, addig a vörös rókát jól ismert szereplőként lehet köszönteni a játékban.
Kaszkádia egyébként sok szempontból tényleg hasonlít a Kárpát-medencére. Az Észak-Amerika nyugati felén húzódó élőhely a tajga és a préri között elterülő pacifikus–észak-amerikai flóraterület része. Nem véletlen, hogy a fent említett állatfajok párhuzamba állíthatók nálunk ismertekkel.
A Cascadia Vadvilágát 1-4 játékosra tervezték, akik azért versengenek, hogy övék legyen a legváltozatosabb terület. Ehhez élőhelylapkákat és vadvilág-jelzőket kell választani, amik segítségével mozaikos tájat építhetnek.
Minden Cascadia játékot az öt állatfajhoz tartozó pontozókártyák egyedi kombinációja jellemez. Miközben a játékosok igyekeznek pontot hozó alakzatokba rendezni állataikat, egyúttal a legnagyobb összefüggő élőhelyekért is versenyeznek. Ahogyan formálják környezetüket, figyelniük kell a létrehozott élőhelyekre, és az azokat benépesítő vadvilágra is, hogy megalkossák a legharmonikusabb ökoszisztémát Cascadiában
– olvasható a www.gemklub.hu portálon. A játék leírásának végén egy rövid ismertetőt is kapunk Kaszkádiáról, a játékban szereplő fajokról.
Bár napjaink játékainál ez már alapvető elvárás, de ebben az összeállításban is többször méltattuk már a különböző kártyák, társasok külcsínét, ezt a Cascadia Vadvilágánál is ki kell emelni. Randy Flynn játékát ugyanis Beth Sobel csodálatos illusztrációi teszik még élvezhetőbbé. A magyar erdők szerelmeseinek különösen ajánlom, nem véletlen, hogy a német Év Játéka díj idei nyertese lett.
Kiegészült a Picinke Játékok
A Picinke Játékok természetismereti kártyáit a 2022-es összeállításomban már részletesen bemutattam. Azóta egy hiánypótló darabbal bővül a madarakról, lepkékről, gombákról, cserjékről szóló sorozat: a fákkal.
Egy fajhoz öt kártya tartozik: a levél, a virágzat, a termés, a hajtás és maga a teljes fa. Mindez grafikával és szöveges magyarázattal ellátva. A sorozat új tagja tehát tényleg elmélyítheti a felhasználók botanikai tudását, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának hallgatói számára különösen ajánlott.
A „Mi fán terem?” segítségével két különböző játékra is lehetőségünk van. Az első játék célja, hogy a kétszer öt azonos csoportba tartozó lap összegyűjtése után a kártyákat az asztalra kell dobni. A vesztes az lesz, aki utolsóként gyűjti össze azokat. A másodiknál viszont a cél, hogy egy fajhoz mind az öt kártyát megtalálja a játékos.
A versenyzőket segíti, hogy a kártyák háttere adott fajnál ugyanolyan, így, ha a dendrológiai tudás még nem tökéletes, akkor sem kell pánikba esni. Bodnár Kata az illusztrációkat ezúttal is a Biodiversity Heritage Library-ból gyűjtötte. A Picinke Játékok fás és más témájú kártyája a www.facebook.com/picinkejatekok közösségi felületen érhető el.
Éljenek a fajátékok!
A fenntarthatóság egyik záloga az, ha a különböző termékek alapanyaga megújuló. A biztonságos, fenntartható forrásból származó faanyag pont ilyen, és ezért is keltette fel az érdeklődésemet gyerekkorom egyik kedvenc elfoglaltságának modern változata. Az ország-városról van szó, ami mostantól kockajáték formájában is elérhető KOVA néven. Kipróbáltuk, és teljes sikert aratott a családban.
Nem sok olvasónk lehet, aki az alap játékot ne ismerné, sőt megkísérlem, hogy mindenkinek sercegett már a toll a keze alatt, miközben egy adott betűhöz rendelte hozzá a különböző kifejezéseket. A KOVA előnye, hogy nem kell papír, írószer, gyakorlatilag semmi másra nincsen szükség, csak a három fakockára, illetve a 20 darab korongra, azaz a 20 darab kovára. Persze nem feltétlenül kell pontokért játszani, anélkül is nagyon jó szórakozási lehetőséget nyújt – akár utazás közben is.
A KOVA kicsit kilóg a bemutatott társasok sorából, hiszen közvetlenül nincsen edukáló hatása a környezetvédelmi, természetvédelmi területen, a lokálpatriotizmust és a tudatosságot azonban segíti. Előbbit a játék közben, utóbbit a már említett anyagával. A Kocka Ország Város ABC, vagyis a KOVA egyik kockáján betűk vannak, szám szerint 24, a másikon pedig azt láthatjuk, hogy milyen szavakon kell gondolkodni. Ország, város, fiú, lány, állat, növény, karakter, tulajdonság. A harmadik funkciója a kockák 6 oldala adta szűk lehetőségek kibővítése, hiszen ennek segítségével játszhatunk 24 betűvel és 12 témakörrel. Vajda Margit kreatív újításáról a www.kovakocka.hu oldalon lehet még többet megtudni.
Áldott ünnepeket, és hasznos időtöltést kívánok!
