A rózsalonc egy igen szép virágzó dísznövény, akár szoliternövényként, akár az ágyásaink részeként neveljük, megmutatja szépségét, ha jól metszük meg. A Weigela bokrok metszését hoztam mai témának.
A rózsalonc (Weigela florida) pár éve kezdett el teret hódítani igazán a kertekben, bár előtte is sokan ültették, de az utóbbi években, ahogy a cottage garden életérzés terjed, úgy nyert teret a rózsalonc is. Nem keverendő össze a Lonicera fajok loncaival.
Még egy zöld gyepet is képesek szoliternövényként feldobni, ha kisebb csoportba ültetjük őket. Bordó, zöld, tarka, vagy akár fehér szegélyű levelei virágzási időn kívül is díszítenek. Fő virágzási ideje a május-június, ekkor nyílnak tölcsér és harang formájú virágai. A másfél méter magas cserjét csak úgy beborítják a virágok! Másodvirágzása augusztusban van, amikor szintén virágzik, csak kisebb „lelkesedéssel”.
Már korábbi írásaimban említettem is a nyíratlan sövények között, hiszen erre a célra is kifejezetten javasolt díszcserje.
Mi a rózsalonc igénye?
Ahhoz, hogy cserjeként szépen mutasson és a belseje ne kopaszodjon fel, érdemes napra vagy legalább félárnyékos helyre ültetni. Normál kerti talajt igényel, nincsenek extra igénye e téren.
Igazi szépségét akkor mutatja, ha a metszését is jól végezzük.
A rózsalonc metszése
A legszebb rózsaloncokat úgy metszik, hogy közvetlenül a virágzás után vágják vissza a hajtásaikat. A rózsalonc, ha nincsen megfelelően és időben megmetszve, akkor elöregedik és felkopaszodik.
Mivel a következő évi virágokat az idei friss hajtások végén hozza, így mindig gondoskodjunk arról, hogy minél több idei friss hajtás növekedjen. Ehhez célszerűen először a hajtások végeit csípjük vissza, úgy egynegyedükre. A rózsalonc jól viseli a durvább metszést is, de inkább a hajtások 1/3-át hagyjuk meg!
Míg a gyümölcsfáknál a metszést mindig a lefelé álló hajtásokra vágjuk vissza, mondjuk úgy, gallérokat kialakítva, addig a rózsalonc akkor mutat a legszebben, ha a felfelé törő elágazásokra van visszametszve, hogy felfelé törekedhessen a virágzásig.
