Ez év szeptember-novemberében zajlottak le a Magyar Kukorica Klub Egyesület által évek óta szervezett, idén XV. alkalommal megrendezett Kukorica Termésversenyen részt vevő gazdák aratásai. A tavalyi év nyertese, Ács Norbert az Agrofórummal is megosztotta tapasztalatait.
A fiatal gazda családi vállalkozásában immár 900 ha kiterjedésű terület műveléséért felel Nagykanizsán és környékén. 2018 óta rendszeresen indul a Magyar Kukorica Klub Termésversenyén, és nemcsak tavaly, de 2020-ban is sikerült győzedelmeskednie, mégpedig 17,94 t/ha, illetve 14,7 t/ha eredményekkel.
Elmondása szerint az idei évet a nagy mennyiségű csapadék határozta meg, és ez a nyári kultúrák betakarítását igencsak megnehezítette. Az ezévi, ,,bajnoknak” szánt kukoricatábla a nagy mennyiségű csapadék miatt igen terhelt lett. Így két másik üzemi táblával indult, amelyek esetében a túl sok csapadék terméscsökkentő hatása szerencsére nem érvényesült.
A betakarítási szemnedvességet jónak ítéli idén, bár viszonylag aszályos szeptemberen és októberen vagyunk túl. Október második felének esős időjárása rányomta bélyegét a talajállapotra, de ennek ellenére Ács Norbert jó termésben reménykedett.
A termésverseny kapcsán 18 soronként takarítanak be 6 sort egy hatsoros adapter segítségével, így, ha kétely merül fel a terméseredmény kapcsán, még kétszer ismételhető a művelet – az ismétlésre egyébként tavaly szükség is volt. A fajtának a hazánkban köztermesztésben álló hibridek közül kell kikerülnie.
Termesztéstechnológiai értelemben ajánlásokat, megkötéseket nem, csak tiltásokat fogalmaz meg a Klub, vagyis kizárólag a Magyarországon engedélyezett növényvédő szerek, tápanyag-utánpótló készítmények jöhetnek szóba.
A Magyar Kukorica Klub országos lefedettségű TOP 20 kísérletében a nemesítőházak legjobb hibridjei mérik össze tudásukat, megmutatva termőképességük mellett alkalmazkodó-képességüket. A KWS MODERN hibridjei 2021 óta rendre kategóriagyőztesként kerülnek a köztermesztésbe, biztonságot adva a változó kukoricatermesztési körülmények között. A részletes eredményekért KATTINTSON a képre!
Tavaly aszály, idén eső
2023-ban a nagy mennyiségű csapadék kedvezőtlenül hatott a nyári betakarítású növényekre. A búza hozamai jócskán elmaradtak a várthoz képest, de ez érthető, hiszen a betakarításkor – mondhatni – ,,trópusi” körülmények uralkodtak, szinte minden második napon esett az eső.
A kukorica esetében a tavalyi évhez képest sokkal jobb időjárási feltételek adódtak a tenyészidőszakban, nem lehetett kifejezett növényvédelmi problémáról beszámolni, de a térségre jellemző vadkáros területek náluk is vannak.
Dr. Szieberth Dénes, a Magyar Kukorica Klub Egyesületének elnöke szerint meglepetésszerű az az idei hektáronkénti termésmennyiség, amelyet novemberig (cikkünk írásáig) betakarítottak. A 2023-as Termésverseny során ugyanis 12 t/ha alatti termést nem arattak, és ilyen év talán eddig nem is volt az országos Kukorica Termésverseny történetében.
Idén a legnagyobb termés megközelíti a 17 tonnát hektáronként. A termések zöme 14 t/ha fölött alakult, már ami az október utolsó hetéig betakarított 27 parcella eredményeit illeti. Ez annál nagyobb öröm, mivel a tavalyi év katasztrofálisan alakult.
Értelmezni a végeredményt
A modern távérzékelési technika egyébként lehetővé teszi a parcellák sorsának távoli megfigyelését és jelentősen hozzájárul a szakmai értékeléshez, előremutató következtetések levonásához. Ács Norbert versenytáblája kapcsán például számos termőhelyi, időjárási jellemzőt igyekszik a zsűri figyelembe venni a végeredmény jobb értelmezéséhez.
Az NDVI, a legszélesebb körben használt műholdas vegetációs index, mely a felszín „zöldességével”, fotoszintetikus aktivitásával van kapcsolatban, s amelynek alakulása az asszimilációs intenzitást tükrözi.
A GDD-akkumuláció (kukorica növekedési foknap), az aktív hőösszeget jelzi. A virágzás utáni NDVI értékek csökkenésének egyik fő oka a kibomló címerek takarása, árnyékolása. Az ilyen információk ismeretében jól értelmezhetőek a kukorica fejlődésének, terméskialakulásának jellemző szakaszai.
Biztató indulás
Az „indulás” pillanatában az aktív hőösszeg (GDD, kukorica növekedési foknap) 167 °C, az átlagos NDVI érték 0,19 (gyakorlatilag még borítatlan talaj) volt. A kukorica az ezt megelőző időszakban (május 14.) posztemergens gyomitásban részesült (Diniro Gold, 5 ha-os csomag).
A fejlődés lendülete kitartott a virágzás végéig, és az állomány július 16-ra 0,75 átlagos NDVI értéket ért el, miközben az aktív hőösszeg 672 °C-ra gyarapodott (11,3 °C/nap). Július 16. és július 31. között a csapadékosság és a hőösszeg-gyarapodás viszonya közel megegyezett az előző időszakéval.
Ez kedvező lehetett volna a szemfejlődéshez és a kezdeti szemtelítődéshez, azonban a napi hőösszeg-gyarapodás az előző időszakhoz képest meredekebbé vált. Az intenzív, 13 °C/nap-os gyarapodás – a rendkívül forró július – zavart okozott a csővégi szemek kifejlődésében.
Július 31-én az NDVI érték 0,71 volt, és az aktív hőösszeg: 870 °C-ra módosult. Július 31. és augusztus 15. között a csapadékosság intenzitása megtorpant, s a hőmérséklet is némileg normalizálódott, de a korábbi időszak magas napi átlaghőmérsékleti értékei és az erős napsugárzás az időszak végére az asszimilációs felület csökkenéséhez vezetett. Augusztus 15-én az NDVI érték 0,71 volt, az aktív hőösszeg 1026-ra módosult, az időszakra eső napi aktív hőösszeg gyarapodás 10,4-nek adódott.
Az NDVI és aktív hőösszeg görbéket szeptember 9-én metsző függőleges vonal (NDVI: 0,62, aktív hőösszeg: 1367, az időszakra jellemző napi hőösszeg gyarapodás 15 °C) a szemfejlődési és érési szakasz (egyben a növényállomány életének) lezárulását is jelzi.
Ekkor a hosszabb időszakon át tartó szárazság és a nagy napi hőmérsékleti átlagok hirtelen leállították az asszimiláták szemtermésbe áramlását, kialakult a fekete réteg, s a következő 10 nap folyamán a növényállomány gyakorlatilag elszáradt.
