Amerikai kukoricabogár: Veszélyes kártevők

Az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) (1. kép) észak-amerikai gyökerű faj, amelyet a Belgrád melletti Surčinba 1993-ban hoztak be egy repülőgépes import szállítmánnyal Európába. Onnan kiindulva 1995-ben elérte hazánkat. További szállítmányokkal már behurcolták többek között Olaszországba, Svájcba és Franciaországba is.

1. kép: Az amerikai kukoricabogár imágója (Fotó: Dr. Keszthelyi Sándor)

Évente egy nemzedékben megjelenő tojás alakban a talajban telelő faj. A kikelő lárva a talajban él, és ott is bábozódik. Az imágók megjelenése júniusban megkezdődik, de a tömeges rajzás július elejétől kezdődik, amely hímdominanciával indul és a rajzás közepétől a végéig már a nőstények lesznek túlsúlyban. A lárva elsődleges tápnövénye a kukorica. Az imágó a kukorica levélrágás mellett, polifág pollenfogyasztó, így a kukorica virágpora mellett táplálkozhat a napraforgó, különböző gyomok vagy az éppen aktuálisan virágzó kultúra virágporával. Így e növények virágjainak szerveit is megsérthetik, károsíthatják.

Kukoricabogár kártétele:

Az amerikai bogár a legjelentősebb kukorica kártevőink közé tartozik. A kártétele a hektáronkénti 5-10 q-tól a teljes termésveszteségig terjedhet. A lárva és az imágó egyaránt kártevő. A bogarak kezdetben a levélerek átrágásával a levélzeten hámoznak (2. kép) majd a virágzáskor a címerben a pollent, majd a nővirágzaton a bibeszálat fogyasztják (3. kép), úgymond „kefére rághatják”. A fő kártétel a betelepedéstől számított 1-2 éven belül megjelenő tömeges gyökérkártétel. Jellegzetes tünet az ún. „lúd- vagy hattyúnyakas” görbület, amikor a károsított növény közvetlenül a talaj felett S alakban meggörbül (4. kép). A gyökerekkel táplálkozó lárvák miatt a kukorica teljesen talajra is fekhet, melyek végső következménye a növény teljes elszáradása.

2. kép: Az amerikai kukoricabogarak által okozott levélhámozás (Fotó: Dr. Keszthelyi Sándor)

3. kép: Az amerikai kukoricabogár által kiváltott bibekárosítás (Fotó: Dr. Keszthelyi Sándor)

4. kép: Az amerikai kukoricabogárak lárvái által okozott gyökérkárosítás miatt megdőlt kukoricaállomány (Fotó: Dr. Keszthelyi Sándor)

Védekezés:

A legfontosabb lépés a lárvakártételének megakadályozásában a kukorica monokultúrás termesztésének elhagyása, a vetésváltás. Nagy szerepe van az agrotechnikai elemeknek: helyes szaporítóanyag, vetésidő, tápanyag-utánpótlás.

Észak-Amerikában a direkt vetéssel egy menetben kijuttatott talajfertőtlenítő szerek, és a rajzáscsúcskor alkalmazott inszekticidek megfelelő hatékonyságot biztosítanak. A csávázott vetőmag (cipermetrin, tiakloprid), a vegetációban kultivátorral talajba dolgozott, és a vetéssel egy menetben kijuttatott talajfertőtlenítők (teflutrin, klórpirifosz) hatékonyság vizsgálatakor, ez utóbbi módszer bizonyult a leghatékonyabbnak. A talaj és vetőmagkezelésre használható készítmények közül a tiakloprid növénybe felszívódó tulajdonságú, míg a cipermetrin és teflutrin hatóanyagok fel nem szívódó, erős gőztenziós karakterű hatóanyagok.

Az imágók elleni védekezés szükségességét a területen található egyedszám határozza meg (árukukoricában: 5-6 bogár/növény, vetőmag kukoricában: 0,5-1 bogár/növény) és a kukorica fenológiai állapota határozza meg. A kukorica nőivarú virágzásának és a kritikus egyedszámok egybeesése védekezési szükséghelyzetet idéz elő. Elhagyása terméskötődési problémákat okozhat.

Az imágói ellen irányuló állományvédekezésekre napjainkban több különböző készítmény áll rendelkezésre. A legtöbb hatóanyag kontakt, növénybe fel nem szívódó piretroidok kémiai csoportjába tartozik, mint például a lambda-cihalotrin, alfametrin, deltametrin, vagy a zeta-cipermetrin. E vegyületek gőzt fejlesztő, széles hatásspektrumúak, melyek taglózó hatást biztosítanak. Tartamhatásuk viszont csekély.

A neonikotinoidok közé tartozó acetamiprid és tiakloprid felszívódó, szisztemikus hatású vegyületek. Jól transzlokálódnak a növényben, és a szállítószövetek segítségével eljutnak azokra a területekre is, ahova nem jutott permetlé. A növények a levélen és a gyökéren keresztül is egyaránt képesek felvenni a neonikotinoidokat. Ennek köszönhetően nemcsak a kontakt hatás érvényesül, hanem a permetezés után betelepülő kártevők ellen is védelmet nyújtanak. Az állománykezelésre engedéllyel bíró acetamiprid és tiakloprid hatóanyagú készítmények alacsony lémennyiséggel (LV) is kijuttathatók. Légi kijuttatás esetén a készítményt kukoricába 70-80 l/ha permetlével kell kijuttatni, a célszervezetek egyedszámára alapozott előrejelzés alapján.

Az amerikai kukoricabogár kifejlett egyedei ellen engedéllyel bír az indoxakarb hatóanyag, mely növénybe nem szívódik fel, se transzlaminális módon se klasszikus szisztémikus úton nem terjed. Hatáskifejtése hosszabb. Kijuttatást követően hatékonyságát magas hőmérséklet esetén, erős UV-sugárzás mellett, csapadékot vagy öntözést követően is megtartja.