Segítséget szeretnék kérni a cseresznyefán látható világosbarna képződményekkel kapcsolatban. Ha ledörzsölöm porszerű, széthullik, valamilyen rovarra gyanakszom. Küldök képet róla. Mit tegyek vele?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A képen láthatóhoz hasonló, barna képletet két rovar szokott készíteni, petecsomóik vannak alattuk, hasonló a formájuk, de két igen eltérő életmódú állatról van szó.
A kérdezett rovartelepek a sárcseppes kabóca (Hysteropterum grylloides, Agalmatium grylloides) petecsomói. Ez a kabócaféle őshonos hazánkban, a környező országokban is előfordul. Nagy figyelem nem vetül rá, nem általánosan előforduló, rejtőzködő, nehezen azonosítható rovarról van szó. A fák kérgén található tojáscsomókkal telel át a rovar, a sárbevonathoz hasonló, nőstény által képzett, szilárd védőbevonat alatt helyezkednek el két sorban a peték. Később tavasszal, májusban bújnak elő a kabócalárvák.
A kifejlett sárga színű kabócák, bár szárnyuk van, nem képesek repülni, ugrálva változtatják helyüket. Nyári hónapokra fejlődnek ki, tojásrakásukat nyár végén kezdik. Mind a lárvák, mind a kifejlett kabócák szúró-szívó szájszervvel rendelkeznek, és szívásaikkal károsítják a fás növényeket. Azonban nem elsősorban szúrásaik okozzák közvetlenül a veszélyeket, hanem kórokozókat is terjesztenek, az egyik legsúlyosabb, nehezen megelőzhető betegséget okozó fitoplazmák vektorai. Életmódjukról, előfordulásukról kevés hazai egzakt adattal rendelkezünk. Megfigyelések szerint kedvelik a szőlőt, eperfát, fügét, fenyőt, nyárfát, tamariskát, szilfát, hazájában az olajfát is, gyümölcsfák közül az őszibarack- és mandulafákat szintén: ágaikra, törzsükre helyezik petecsomóikat. A fák törzsén telelő petecsomók mérete 3-6 mm, hozzáérve hamar szétesnek, szétporladnak.
Védekezésre alkalmas lehet azok ledörzsölése keményebb kefével, pl. gyökérkefével, de semmiképpen sem drótkefével, mert az a fakérget is megsérti. Erős vízsugár is segíthet eltávolításukban, leverésükben. Mindezt még kikelésük előtt, április végéig javasolt megtenni.
Hasonló barna színű petecsomókat helyeznek el a gyapjaslepke (Lymantria dispar) nőstény lepkéi a fák törzsére, de falakra, sziklák felületére is. A közel száz petét is magába foglaló csomókat szöszös barna bevonattal fedi és ragasztja össze a lepke. Áprilisban kelnek ki a hátukon két pontsorral díszített, sárga-barna szín között változó lárvák, teljesen kifejlett állapotukban megközelíthetik az 5 cm-es hosszúságot. A gyapjaslepke hernyói rágási károkat okoznak erdőkben, kerti gyümölcsfákon is, gyakori a tarrágásuk, ami a fák növekedését jelentősen visszaveti, legyengíti. A nyáron megjelenő (június-augusztus) gyapjaslepke nőstények nyár végén a fák törzsén mászva (nem tudnak repülni) helyezik el petecsomóikat a fákra. Egyes években felszaporodnak, gradálnak, amikor létszámuk tetemes és pusztításuk is jelentős.
A gyapjaslepke rajzásakor alkalmazott permetezést, a kémiai védekezés optimális idejének meghatározását segíti a kártevő jelzésére kifejlesztett, kereskedelemben elérhető szexferomon csapda. Védekezésre házikertekben a Bacillus thuringiensis hatóanyagú készítmények, jelenleg a Foray 76B, korábban Dipel néven forgalmazott biológiai rovarölő szer engedélyezett.
