Vállalkozó szellemű hobbikertész vagyok, szeretnék próbálkozni a megszokott zöldégfélék termesztésén kívül más zöldségek nevelésével is. Milyen különleges zöldségfajok termeszthetők nálunk is a kertben?
Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
Számos olyan növényfaj létezik, melynek házikerti körülmények között való termesztése ritkaságnak mondható, azonban a különlegesebb növények termesztésére vágyók, vállalkozó kedvű kertészek bátran próbálkozhatnak termesztésükkel.
Az egyik ilyen faj az évelő articsóka, melynek nem teljesen zárt virágkezdeményét fogyasztjuk. A növény az első évében gyökereket és levélrozettát fejleszt, majd második évtől fejleszti számunkra is fogyasztható virágkezdeményét. Az articsóka nagy vízigényű növényfaj, mely mélyrétegű, jó vízelvezetésű, szerves anyagban gazdag talajban fejlődik a legjobban. Szabadföldi vetése április közepén kezdődik, magjaiból hármat érdemes fészekszerűen elvetni. A nem termő évben a rendszeres öntözés, tápanyag-utánpótlás, talajlazítás és gyomirtás tartozik az ápolási munkák közé. A téli időszakban a lehűléstől érdemes fagyvédő takarással is óvnunk.
A szaporítást követő évben a virágkezdemények szedése júniusban kezdődhet meg és általában szeptemberig tart. Egy tőről akár 4-5 db virágkezdemény is leszedhető, melyet még a rügyek külső leveleinek kipattanása előtt érdemes megtenni. Négy éves kor után a termésmennyiség csökkenése miatt az állomány felszámolása, új növények vetése javasolható.
A mángoldot sokrétűen felhasználható levelei miatt termesztjük. Kétéves növényfajnak tekinthető, viszont kiskerti körülmények között egyéves növényfajként termesztik. Vetése április elején megkezdhető, a leveléért termesztett esetben 15-20 cm, míg a levélnyeléért termesztettnél tőtávolsága 30-35 cm legyen. A vetés helyének megválasztásakor vegyük figyelembe, hogy az árnyékos körülményeket nem tűri, valamint víz- és páraigénye is nagy, mely feltétlenül szükséges szép lombozatának kifejlődéséhez. Talajból a tápanyagban gazdag, mély termőrétegű jó vízgazdálkodású és középkötött, semlegeshez közeli kémhatású talajt kedveli. A vetés után kb. 2-2,5 hónap szükséges ahhoz, hogy levele betakarítható legyen, míg a levélnyélnek kb. 3-4 hónap kell a szedésre érett állapot eléréséig.
A cikória esetében ugyancsak levelei tekinthetők fogyasztásra alkalmasnak, viszont termesztése kissé munkaigényesnek mondható. Hidegtűrő növényfaj lévén, vetése elkezdhető már egészen kora tavasszal, amikor a talajra már rá lehet menni. A magok 2 cm-es mélységbe és 20 cm-es tőtávolságba kerüljenek. A tőtávolság nehezen állítható be vetéskor, így a helyes növénytávolság csak a kelés után elvégzett egyeléssel érhető el. Laza vagy középkötött talajon fejlődik csak megfelelően, vízigénye pedig közepes. A cikória termesztésének legmunkaigényesebb feladata a halványítás. A lombozat 25 cm-es magasságát elérően ugyanis a levelek csúcsi részét össze kell kötözni, így érhető el a fej közepén található levelek halványabb színezete, illetve keseredésének elkerülése. A halványítás folyamata általában 2-3 hétig tart, mely után a betakarítást meg lehet kezdeni.
Kiemelt kép: Pixabay
