Utcánkban van egy idős, magas fűzfa, ami teli van barna, kemény gubacsokkal. Mik ezek rajta? Szeretném a fát helyrehozni, hogyan lehet?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A fűzfajok eléggé igénytelen fák, kitett helyekre előszeretettel ültették a korábbi évtizedekben. Általában nem figyeltek rá, nem is gondozták. Elsősorban ezeken a fűzfa egyedeken szoktak elhatalmasodni a fűzfa gubacsatkák. Igen, többes számban írtam, mert a fűzféléken 29 gubacsatkafaj létezik, károsít, magyar névvel nem rendelkeznek. Ezek életmódja, károsításuk hasonló, csak kissé eltérő, és látatlanban nem tudjuk meghatározni a pontos fajt.
A fehérfűzön (Salix alba) három gyakori gubacsatkafaj (a Stenacis palomaris, az Aculus gemmarum és az Anthocoptes salicis) rügy- és virágzat gubacsain és azok belsejében igen gyakran előfordulnak. A fűzfajok virágrügyén, majd termős és porzós virágzatán gubacsot okoznak, korábbi irodalom „boszorkányseprű” elnevezéssel illette ezt a jelenséget. A virágzat minden részén – bibeszálon, porzókon – okozhatnak szívogatásukkal elváltozásokat: nagyobbodást, torzulást, korcsosodást, szalagosodást, fokozott szőrösödést, vörös elszíneződést, vagy a bibe, portokok kifejlődésének hiányát. A hajtórügyben élő gubacsatkák hatására a rügyekből törpe szártagú, rövid hajtások fejlődnek, gyakran a szokottnál kisebb levelekkel.
A gubacsatkafajok nagy száma miatt nehéz pontos leírást adni róluk, életmódjukról, amire a védekezést alapozni lehetne. Általában a gubacsatkák a fertőzött növényeken telelnek a gubacsokban, a rügyekben, és március végén, a kitavaszodás idején aktivizálódnak. Ez egybe esik a növény nedvkeringésének megindulásával. Az áttelelő atkaalakok ekkor megkezdik szívogatásukat, ami kiváltja a növények alakváltozásait. Nyár elején új életteret keresve, vándorolni kezdenek a levelek felületén az atkák, új, fiatal, akkor differenciálódó rügyeket keresnek, azokba húzódnak. A fertőzött hajtórügyekből rövid szártagú, torz hajtások, míg a fertőzött virágzatból gubacsos virágok fejlődnek. A gubacsatkák szabad szemmel az észlelhetőség határán vannak, erős kézi nagyító szükséges vizsgálatukhoz.
A védekezés ellenük rejtett életmódjuk miatt nehéz. Amíg fiatal a fa, és elérhetők hajtásai, a gubacsos vesszőket észlelés után azonnal és év közben is érdemes folyamatosan lemetszeni és megsemmisíteni. Ezzel megelőzhető felszaporodásuk.
Gubacsatkák ellen csak a felszívódó hatású atkaölő szerek jöhetnek szóba, amikor már a növény belsejében, védett helyen élnek. Szabad forgalmú kategóriában a Flumite 200 atkaölő szer kapható szükséghelyzeti engedéllyel, évente egyszer használható fel. Van egy rövid életszakaszuk, amikor az új, kifejlett atkalárvák szétszélednek a növényen és új rügyeket keresnek maguknak. Ebben az időszakban a levelek felszínén élnek, ilyenkor a kontakt hatású atkaölő szerek is megfelelő ritkító hatással rendelkeznek. Házikerti felhasználásra valamennyi kén hatóanyagú lisztharmat ellen ható szer is alkalmas, ezzel javaslom a fertőzött fa lombját kezelni, 10 napos ismétléssel nyár elején.
Kiemelt kép: a kérdező felvétele
