A kerttervezés egyik legfontosabb döntése, hogy milyen fát ültetünk. A fa évtizedekre meghatározza a kert arculatát, árnyékot ad, és élőhelyet biztosít más fajoknak.
Ugyanakkor vannak olyan fajok, amelyek sokkal több problémát okoznak, mint amennyi előnyt hoznak. Ha tudatosan választunk, elkerülhetjük a gyökérkárokat, allergiát vagy a túl gyorsan burjánzó növekedést.
Gyökérproblémák: veszély a házra és az utakra
Egyes fák rendkívül erős gyökérzettel rendelkeznek, amelyek képesek megbontani a házalapokat, a térburkolatot vagy a kerti csöveket. Ilyenek például a nyárfélék, a fűzfák vagy a jegenyenyár, amelyek gyors növekedésük mellett komoly kárt tehetnek az infrastruktúrában. A gyökerek sokszor a vízforrásokat keresik, így könnyen behatolhatnak a szennyvízcsövekbe is. Ha kisebb kertbe ültetjük őket, hosszú távon szinte biztosan problémát okoznak.
Allergén fásszárúak: egészségügyi kockázat
A nyárfa és a nyírfa sok helyen tiltólistásnak számít azoknál, akik allergiával küzdenek. Virágporuk erősen irritálhatja a légutakat, tavasszal súlyosbíthatja a szénanátha tüneteit. Bár városi környezetben gyakran találkozhatunk velük, kertbe ültetve a közvetlen közelség miatt még nagyobb terhet jelenthetnek.
Érdemes inkább olyan fajokat választani, amelyek nem, vagy csak kevésbé allergének, például a díszalmaféléket vagy a galagonyát.
Túl gyors növekedés, rövid élettartam
Sok hobbikertész vonzódik a gyorsan növő fákhoz, mert hamar árnyékot szeretne a kertben. A nyárfa és a fűzfa azonban tipikusan rövid életűek, törékeny ágaik gyakran letörnek egy-egy nyári viharban. Ez nemcsak balesetveszélyt jelent, hanem folyamatos karbantartást és költségeket is von maga után. Ha hosszú távra tervezünk, inkább lassabban fejlődő, de tartósabb fajokban gondolkodjunk.
Invazív fajok: kiszorítják az őshonos növényeket
A bálványfa (Ailanthus altissima) és a zöld juhar (Acer negundo) tipikus példái az invazív fajoknak, amelyeket semmiképpen sem ajánlott kertbe ültetni. Ezek a fajok rendkívül gyorsan terjednek, magjaik és sarjaik hamar ellepik a kertet, miközben kiszorítják a helyi, értékes fajokat.
A bálványfa ráadásul erősen allelopatikus, azaz olyan vegyületeket bocsát ki, amelyek gátolják más növények fejlődését. Egy kisebb kertben rövid idő alatt teljesen átvehetik az uralmat.
Túl nagyra növő fajok: nem férnek el a kertben
Az erdei fenyő, a kocsányos tölgy vagy a platán lenyűgöző, de hatalmas méretű fák, amelyek kisebb kertekben egyszerűen nem férnek el. Koronájuk árnyékolja a kertet, a gyep és a kisebb növények fejlődését akadályozza. Ráadásul a lombhullás, a gyantás ágak vagy a termések (pl. makk, toboz) folyamatos tisztítást igényelnek. Ezek a fajok inkább nagy parkokba, ligetekbe valók, nem családi házas kertekbe.
Lombhullás és folyamatos szemetelés
Egyes fajok, például a nyárfa vagy a diófa, nemcsak lombhullásukkal okoznak kellemetlenséget. A dió levelében juglon nevű anyag található, amely gátolja más növények fejlődését. Ezért a diófa alá nehéz virágot vagy zöldséget ültetni, mert azok gyakran satnyák maradnak. A folyamatos levélhullás és a termések takarítása plusz munkát ad, ami hosszú távon megnehezíti a kert fenntartását.
Veszélyes ágak és törzsek
A gyorsan nővő, de törékeny ágú fajok – mint például a nyárfa vagy a fűzfa – vihar idején komoly veszélyt jelenthetnek. Egy letört ág nemcsak a kertben lévő növényeket teheti tönkre, de az épületre vagy a kerítésre is ráeshet. A balesetveszély mellett a javítási költségek is jelentősek lehetnek. Érdemes ezért olyan fákat választani, amelyek erősebb, stabilabb ágrendszerrel rendelkeznek.
Mit válasszunk helyettük?
Ha problémás fajok helyett alternatívát keresünk, érdemes őshonos vagy jól bevált díszfákat választani. A díszalmafák, galagonyák, japán díszcseresznyék vagy kisebb juharfajok szép látványt nyújtanak, miközben nem terhelik túl a kertet. Ezek a fajok jobban alkalmazkodnak a kerti környezethez, kevesebb kárt okoznak, és hosszabb távon is élményt nyújtanak. A tudatos választás tehát nemcsak esztétikai, hanem biztonsági és ökológiai szempontból is fontos.
Képek: Pixabay.
