A 2023. évi aratási eredményeket elemezve, a búzatermés kétharmada takarmányminőségben került betakarításra, és alig egyharmada érte el a malmi minőséget. Ennek okán a minőségi búzakínálat arányaiban kevesebb. A gabonapiacon jelenleg a minőségi alapanyag keresettebb, és a termelő alkupozíciója is erősebb, ha a búza minősége megfelel a követelményeknek.
Az európai piacon és a hazai vevőknél is felértékelődött a malmi és javító minőség. Ebből exportra is lehetőség van a szomszédos országokba. Az árak tekintetében egyértelmű trend, hogy a korábbiakkal ellentétben nagyobb különbség van a takarmány és a minőségi búza ára között. Az bizonytalan, hogy ez a trend meddig folytatódik, de az már látszik, hogy kevesebb búza lett elvetve, több régióban a belvíz okoz gondot a búzatáblákon, és a szokatlanul enyhe tél kedvezett a rágcsáló kártételének. A tápanyagellátásra fordított összegeket is csökkentették a termelők. Összességében ezek a tényezők várhatóan csökkentik a 2024-es gabona-terméskilátásokat.
Napjainkban a modern mezőgazdaság fontos része a mérésre és vizsgálatokra alapozott tápanyagellátás. Az eredmények elemzése az első lépés a szakszerű választáshoz. A Liebig elvet követve, a mikroelem kijuttatással a makroelemek hatékonyságát is növeljük. Ez különösen fontos a csökkenő komplex műtrágyahasználat mellett. A minőségi búza előállítása természetesen nem nélkülözheti a többi agrotechnikai elem (talajművelés, vetéstechnológia, növényvédelem, betakarítás) optimalizálását. Az talaj mikroelemszolgáltatása és a szervesanyag-tartalom között szoros összefüggés van.
A szerves anyag a talajokban csökkenő tendenciát mutat, ezért a mikroelemeket pótolni kell. A Yara hanninghofi bázisán szántóföldi kísérletben vizsgálták az őszi búza mikroelem-felvétel dinamikáját. Az ábrán látható, hogy a bokrosodástól a tejes érésig gyakorlatilag konstans emelkedett a felvett mikroelemek mennyisége (1. ábra).
Egy másik lényeges szempontra is rámutat a kísérlet: az esszenciális mikroelemek, mint a réz, mangán, cink, magnézium, bór 30-40%-át már a fejlődés első szakaszában biztosítani kell. A kalászosok specialistája, a YaraVita Gramitrel lombtrágya, mely jól illeszthető a technológiába, és a legfontosabb mezo- és mikroelemeket tartalmazza. Hatékonyságban felülmúlta a vesenytársakat, száraz és csapadékos évjáratban is a Yara Hanninghof kutatóbázisán elvégzett kísérletekben.
Összes tápelemtartalma 620 g literenként, amely tartalmazza kalászosok számára legfontosabb magnézium, réz, mangán és cink tápelemeket. A kijuttatást egyszer vagy két alkalommal megosztva javasoljuk. Ha egy kezelést tervezünk a Gramitrelből, az bokrosodás-szárbaindulás (GS 23-31) közötti időszakban történjen 3 l/ha dózisban. Ha két alkalommal juttatjuk ki, akkor az első 2 l/ha bokrosodás időszakában, a második 2 l/ha mennyiséget a zászlóslevél kifejlődés időszakára tervezzük (GS 39-45). A második kijuttatás, már a szemtelítődés időszakában jelentkező mangán-, magnézium-, cink-, nitrogénigényt is fedezi.
Az Öthalmon beállított NAIK 4 ismétléses kisparcellás kísérletben (2017/18), már az egyszeri YaraVita Gramitrel 3 l/ha-al kijuttatva, átlagosan 630 kg-al több termést adott a kontrollhoz képest (2. ábra). A kezelés költségét levonva (középárfolyamon kalkulált búzaár), mely 148 kg búzával egyenértékű, a nettó terméstöbblet 482 kg volt hektáronként. Ez pesszimista búzaárral számolva 24 000 Ft, optimista közelítésben 30 000 Ft feletti nettó többletbevételt biztosít hektáronként, ha YaraVita Gramitrelt használunk a lombtrágyázás során. Érdemes számolni!
További információk találhatók kiadványainkban, illetve a www.yara.hu oldalon. Jó minőséget és eredményes technológiát kívánunk!
Tóth Gábor
Yara Hungária Kft.
