A balkonládás kertészkedésnek számos előnye van, de kihívásokat is rejt magában. Az egyik ilyen kihívás a helyes öntözés – ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy a növények egészségesek maradjanak.
Bár a legtöbb kertész a növények alulöntözése miatt aggódik, a valóságban ugyanolyan könnyű túlöntözni a ládákat és túl sok vízzel megfullasztani a növényeket.
Hogyan ismerjük fel a növényeink igényeit?
Akár a szabadban, akár balkonládában neveljük a növényeket, ezek túlnyomó többsége a nedves, ugyanakkor jó vízelvezetésű talajt kedveli. Ez azt jelenti, hogy a talaj jól el tudja vezetni a felesleges vizet és mindig enyhén nedves marad. Szerencsére a modern virágföldkeverékekkel ezt könnyebb elérni, mint régebben.
Mindannyian tudjuk, hogy a különböző növénytípusok más-más igényeket támasztanak a talaj nedvességével szemben. Egyes növények kifejezetten kedvelik a szárazságot, mások csak mértékkel, és vannak olyanok is, amelyek összeesnek, ha a legkisebb mértékben is kiszárad a földjük.
Mennyi vizet adjunk a növényeknek?
Általános szabályként elmondható, hogy a legtöbb egynyári virágos növény nem szereti, ha túl száraz a földje; a szukkulensek a kissé száraz talajt kedvelik; a zöldségek – különösen a lédúsak (paradicsom, uborka, dinnye) – pedig azt szeretik, ha a földjük állandóan nedves.
Egyes fűszernövények (bazsalikom, rozmaring, kakukkfű, kapor, oregánó és koriander) akkor érzik magukat a legjobban, ha a talaj az öntözések között szárazabb, ez fokozza az ízüket. Más fűszernövények, például a petrezselyem, a zsálya és a metélőhagyma szeretik a magasabb nedvességtartalmat.
A növények nedvességigényének nyomon követésére az egyik módszer, ha a növények címkéit a közelben tartjuk, akár egy műanyag zacskóban, mappában vagy irattartóban, akár közvetlenül a cserép alatt, akár a növény melletti talajba nyomva.
Hogyan válasszuk ki a megfelelő termőföldet?
A gyártók többféle fajta termőföldet ajánlanak, hogy megkönnyítsék a dolgot a számunkra.
Az „általános virágföld” feliratú termékek célja, hogy a legtöbb növény által kedvelt „nedves, de jó vízelvezetésű” minőségét biztosítsák.
A „kaktuszok és szukkulensek számára” ajánlott virágföldek olyan homokot tartalmaznak, amely gyorsabban átvezeti a vizet, így ideális környezetet biztosít azoknak a növényeknek, amelyek száraz körülmények között is jól érzik magukat.
Más virágföldkeverékeket úgy hirdetnek, hogy zöldségtermesztésre alkalmasak – ezek a keverékek úgy vannak kialakítva, hogy valamivel jobban felszívják és megtartják a vizet, mint a hagyományos virágföldek.
Az „intelligens virágföld” címkével ellátott földek jellemzően nagyobb százalékban tartalmaznak tőzegmohát, kókuszrostot és más nedvességet szabályozó anyagokat (pl. mikro-kristályokat). A tapasztalatok alapján ezek „megakadályozzák a túl- és alul-öntözést, de a valóságban leginkább olyan növények számára alkalmasak, amelyek nedves talajt igényelnek, mint például a zöldségek és az egynyári virágok.
Ha előre trágyázott virágföldet használ, nem kell vízben oldódó tápoldattal locsolnia a növényeket.
A balkonládák feltöltése a kerti ágyásokból származó földdel több okból sem ajánlott: ez nem biztosít megfelelő vízelvezetést vagy szellőzést, túl nehéz és sűrű, könnyen tömörödik, és szennyeződéseket tartalmazhat (talajban terjedő fertőzéseket, kártevőket és gyomnövények magjait).
Használjunk megfelelő méretű ládákat és cserepeket
Sok kerti cserép porózus, ami a talaj gyors kiszáradásához vezethet. A terrakotta edények és a kókuszrostból készült függőkosarak gyorsan kiszáradnak. A fémből készült kaspók szintén drámaian megnövelhetik a talaj hőmérsékletét, ami gyorsan kiszárítja a talajt és megsüti a növényeket. Használhat ilyen anyagokból készült edényeket is, de ezeket szigorúan figyelemmel kell kísérnie, és gyakrabban kell öntöznie, mint a műanyag vagy mázas kerámiaedényeket.
Amennyiben lehetséges, vásárolja meg a lehető legnagyobb méretű balkonládákat és kaspókat, amelyek megfelelnek annak a környezetnek, ahol elhelyezi őket. Általános szabály, hogy a kültéri edények átmérője ne legyen kisebb 25 centiméternél; ha ennél kisebb, akkor a benne lévő növények túl gyorsan kiszáradnak.
A nagyobb méretű balkonládákban és cserepekben több termőföld és nedvesség fér el, hogy a gyökereknek elegendő helyük legyen a növekedéshez, valamint a víz és a tápanyagok felvételéhez. Minél kisebb a cserép, annál gondosabban kell figyelemmel kísérni a föld nedvességtartalmát.
Ellenőrizzük a nedvességtartalmat
A balkonládák megöntözése előtt bizonyosodjunk meg arról, hogy a növényeknek valóban szükségük van-e vízre. A túlöntözés ugyanolyan káros, mint az alulöntözés. A talaj a láda felszínén száraznak tűnhet, de lehet, hogy a felszín alatt egy-két centiméterrel még nyirkos.
A virágföld nedvességének teszteléséhez próbálja ki a következőt: dugja az ujját a talajba, ameddig csak lehet, de legalább a második ujjpercéig. Ha a talaj száraznak tűnik az ujjbegyénél, a növényeknek vízre van szükségük. A nedvességtartalom gyorsan változik egy forró nyári nap folyamán, így egy reggel még elég nedvesnek tűnő cserép délutánra már száraz lehet.
Alulról öntözzünk
A legfontosabb dolog, amit a balkonládák öntözésekor észben kell tartanunk, hogy alaposan öntözzünk – ez azt jelenti, hogy látnunk kell, hogy a víz kifolyik az edény alján lévő vízelvezető lyukakból. Ha nem látjuk ezt, akkor nem juttattunk a földbe elegendő vizet. Az egészséges gyökérzet gyorsan növekszik és elágazik a talajban az edény alja felé. A föld átnedvesítése biztosítja, hogy a víz a teljes gyökérzetet elérje.
A bőséges öntözés arra ösztönzi a növényeket, hogy erős gyökérzetet hozzanak, ami jobb tápanyagellátást biztosít a számukra. A gyakori felületes öntözés arra ösztönzi a gyökereket, hogy a talajfelszín közelében maradjanak, ahol érzékenyebbek a hőre és a szárazságra, és kevésbé képesek felvenni a mélyebben lévő tápanyagokat.
Reggel locsoljunk
Azt szokták mondani, hogy a növények reggel szívesebben fogadják a locsolást, a déli napsütésben pedig kevésbé. A reggeli időpont azért ideális, mert ilyenkor a növények egész napra elegendő vizet kapnak, kevesebb a szél és a meleg okozta párolgás, és a nedves lombozat még sötétedés előtt ki tud száradni.
Az esti locsolás azért nem ajánlott, mert a lombozatnak nincs elég ideje megszáradni a naplemente előtt. A nedves lombozat elősegítheti a gombabetegségek, például a lisztharmat kialakulását. Nem mindenkinek van azonban lehetősége arra, hogy reggel öntözze meg a balkonládáit. Ha nem tudja reggel öntözni őket, locsolja meg őket akkor, amikor szárazak, függetlenül attól, hogy milyen napszak van.
A talajt locsoljuk, ne a lombozatot
A növények a gyökérzetükön keresztül veszik fel a vizet, nem pedig a leveleken, szárakon vagy virágokon keresztül. Így a megfelelő öntözés érdekében a vizet a talajba kell juttatni, ahol az eljut a növények gyökereihez és felszívódik.
A lombozat átnedvesítése a gombás és egyéb betegségek megnövekedett kialakulásának esélyét eredményezheti, és a víz így is, úgy is kárba vész. Emellett a nedves lombozat napperzseléshez vezet.
Ne hagyatkozzunk az esőre
Még ha azt is gondoljuk, hogy egy kiadós zápor kellőképpen megöntözte a balkonládákat, ne legyünk ebben olyan biztosak, mert ez általában nem igaz. A növények lombja esernyőként viselkedik, így megakadályozza, hogy a víz a talajba jusson. A kifejlett növényekkel teli balkonládáknál előfordulhat, hogy a talaj nem is látszik ki, így az eső nem tud behatolni a földbe.
A csapadék mennyisége, még egy heves vihart követően sem elegendő ahhoz, hogy a láda talaját teljesen átjárja. Mindig ellenőrizzük a balkonládák földjének nedvességtartalmát, még egy kiadós esőzés után is.
Ne hagyjuk, hogy a talaj teljesen kiszáradjon
A legtöbb virágföld megkeményedik, megtömörödik, és nem szívja fel hatékonyan a vizet, ha hagyjuk, hogy teljesen kiszáradjon. A kiszáradt virágföld az edények oldaláról is leválhat. Így bár úgy gondolhatjuk, hogy elegendő vizet juttatunk ki, előfordulhat, hogy a víz végigfolyik az edény oldalán, majd kifolyik az alján, így a növények vízért könyörögnek.
Ha a tárolóedény földje kiszárad, két módszert alkalmazhatunk a növények újbóli vízellátására:
Ha a kaspó vagy láda viszonylag kicsi, merítsük be teljesen egy nagyobb, vízzel teli edénybe vagy lavórba. Akkor vegyük ki, amikor már nem bugyog.
Ha a láda nagy és nehezen mozgatható vagy emelhető, szúrjunk néhány lyukat a talajba egy ceruzával vagy karóval. Ezután finoman, lassan locsoljuk a vizet a talajra, és ügyeljünk arra, hogy a talaj magába szívja a vizet. Ismételjük meg ezt a folyamatot, amíg a talaj megpuhul és teljesen átnedvesedik.
Ne gondoljuk azt, hogy egyszer locsolni elegendő
Az éghajlati viszonyoktól, a balkonládák méretétől és a talaj fajtájától függően ne csodálkozzunk, ha naponta többször kell öntöznünk. A hőség, a szél és a száraz levegő gyorsan kiszáríthatja a növényeket. A fém- és terrakottaedények, valamint a kókuszrostból készült függőkosarak nevetségesen gyorsan kiszáradhatnak egy forró, szeles nyári napon.
A vegetációs időszak során észre fogjuk venni, hogy mely kaspók és függőkosarak száradnak ki a leggyorsabban. Amikor először ültetjük tele a balkonládákat, ellenőrizzük a nedvességtartalmukat reggel, majd délután is, hogy lássuk, melyek igényelnek több öntözést, mint mások. Előfordulhat, hogy a reggeli locsolás egyszerűen nem elegendő. Egy kis méretű (25 cm vagy annál kisebb átmérőjű) cserép akár napi három öntözést is igényelhet extrém meleg és száraz időjárás esetén.
