Visszanyerni látszik becsületét a kukorica Magyarországon, hiszen a 2023-as, negatív rekordot jelentő 746 ezer hektárnyi vetésterülettel szemben idén már 874 ezer hektáron kerültek földbe a magok. Milyennek értékeli az idei szezont a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke nem sokkal a betakarítások vége előtt? Erről kérdeztük Petőházi Tamást október utolsó napjaiban.
„A tavaszi időjárás kedvezőnek bizonyult, volt elég csapadék, a megfelelő időben el tudtuk vetni a tervezett mennyiséget – emelte ki a GOSZ elnöke. – Még a 2022-es aszály következménye volt, hogy a kukorica vetésterülete visszaesett, illetve a jövedelmezősége is, hiszen korábban ez a kultúra vezérhajója volt a magyar szántóföldi növénytermesztésnek.”
Májusban már 10–14 tonnás hektáronkénti rekordhozamokat vetítettek előre néhányan az egységes kelési képből következtetve, bár Petőházi Tamás szerint mindez igen károsnak bizonyult, és egyfajta piacbefolyásolási szándékkal történhetett, hogy az árak ne emelkedjenek.
Április-májusban ugyanis már köztudott volt, hogy a világ nagy részén kevesebb kukoricát vetettek a szokásosnál, ennek következtében pedig várható volt, hogy csökkennek az átmenő készletek. Az áremelkedés megelőzése érdekében elindultak tehát a rekordtermést jósló hírek, de teljesen feleslegesen, alaptalanul, és piaci kárt okozva.
Júliusban aztán beköszöntött a hatalmas aszály, de a 2022-eshez képest szerencsére később, így a talajok vízkészlete magasabb volt, kisebb kár keletkezett. Mindezzel együtt is legalább 3-4 millió tonnával kevesebb kukorica termett a 874 ezer hektár vetésterületen, mint amire számítani lehetett.
„Október 29-én még 35–40 ezer hektáron volt kint a kukorica, az eddigi országos termésátlag 5,8 t/ha. Ha a maradék is betakarításra kerül, akkor meglesz a 4,9-5 millió tonna termésünk, és ez elég a belső felhasználásunkra, ami 4 millió tonna.
Nem nagyon vannak exportkötések, nagyjából 300-400 ezer tonna kivitel lehet, volt átmenő készletünk is 2023-ról, vagyis nem üres raktárakkal indítottuk a szezont. 2025 szeptemberéig úgy látjuk, hogy több kereskedői kívánsággal szemben nincs szükség ukrán kukoricára Magyarországon. Jelenleg egyébként a magyar agrárkormányzat megtiltotta az ukrán gabonabehozatalt, ugyanakkor az EU-s országokból lehet importálni, bár bejelentési kötelezettséggel” – foglalta össze a legfrissebb helyzetet a GOSZ elnöke.
A 2024-es év kukoricatermesztés szempontjából teljesen „kettévágta” az országot. A déli területeken, elsősorban a Dél-Alföldön igen kedvezőtlenül alakultak az átlagok, 3,5–4,5 t/ha között, de az aszály áthúzódott a Dunántúlra is, Fejér megyében is komoly problémák adódtak.
Az ország többi részén viszont 7–7,5 tonnás átlagoknak örülhettek a gazdálkodók, vagyis szépen kezdenek körberajzolódni azok a területek, ahol az elmúlt három évben már nem lehetett nyereséget termelni a kukoricán, így a termesztők biztosan elgondolkodnak azon, hogy jövőre is ezt a kultúrát válasszák-e.
Sem a termést súlyosan veszélyeztető aszály, sem a potenciálisan csúcstermő évjárat nem jósolható előre, de a KWS TOP4 modern hibrid rendszere lehetőséget nyújt a magyarországi kukoricatermesztőknek, hogy felkészüljünk és megosszuk a kockázatot az eltérő érésidő, terméspotenciál karakter, különböző virágzási idők és tőszámhasználat segítségével. A részletekért KATTINTSON A KÉPRE!
A kukorica is lehet alternatíva
„A kukoricát is lehet másképp termeszteni, vagyis akár a kukorica is lehet alternatívája – mutatott rá Petőházi Tamás. – A rendszeresen aszállyal sújtott területeken érdemes lehet nagyon korai hibrideket választani, vissza kell tehát térni a 300-as FAO számú kukoricákhoz, amelyek akár 6 Celsius-fokos talajhőmérsékletnél is elvethetők, március 20–25. környékén. Nem 80 ezres magszámmal, hanem 65–68 ezres csírával, amivel persze nem fog 15-16 tonnákat teremni, de a 7-8-9 tonnát stabilan hozni tudja.”
A GOSZ 2024-es kísérleteiből világosan látható, hogy – ugyanazt a technológiát alkalmazva – már kéthetes vetésidő-eltolódás is hektáronként 2-3 tonnás differenciát jelent. Ha viszont valakinek végképp elment a kedve ettől a kultúrától, akkor érdemes őszi kalászosokra váltania. Azokat ugyanis az aszály mindig olyan fenofázisban éri, amikor már nem viseli meg őket annyira. Idén is 5 millió tonna búza termett Magyarországon, vagyis rentábilis a termelése.
„Most jött el a pillanat, hogy a termesztők kamatoztassák a helyspecifikus gazdálkodás ismereteit. Tisztában kell lenniük mind a területi, klimatikus adottságaikkal, mind pedig a gépesítettségükkel, agrotechnikai adottságaikkal, és az anyagi ráfordítási lehetőségeikkel. A helyi adottságok mentén, a technológiai fegyelem betartásával termelhetnek úgy, hogy a végén kijöjjön a matek” – tanácsolta a GOSZ elnöke.
A cirok mint alternatív növény kapcsán pedig megemlítette, hogy valóban jól látszik a térnyerése, a hazai vetésterülete 2-3 év alatt 25 ezer hektárról 55 ezerre nőtt. De azért érdemes vele óvatosan bánni, mert nem elég, ha a ciroktermelési kedv gyorsan növekszik, hanem azt a felvásárlási-feldolgozói oldalnak is ilyen ütemben kell követnie.
„Gyakorlati oldalról látok egy komoly problémát ezzel az afrikai eredetű növénnyel, mégpedig azt, hogy szereti a késői vetésidőt. Magyarországon akkor már szárazabbak lehetnek a talajok, ám ha lesznek április közepe táján vagy kicsit korábban vethető cirokhibridek, akkor az újabb lendületet adhat a termesztésének” – mondta Petőházi Tamás.
A piac kezelni fogja az aflatoxin-problémát
A mostanában gyakran emlegetett aflatoxin-szennyezettséget ő nem tartja egyelőre nagy problémának. Ha gyakoribbá válik, a piac fogja tudni kezelni.
Tény, hogy az aszályos, száraz hőhullámok az Aspergillus flavus gombáknak nagyon kedveznek, emiatt elszaporodnak a kukoricán, és stresszhelyzetben toxinokat termelnek. Azt is látjuk, hogy a fertőzést egyértelműen a megváltozott klíma okozza, és az egyes fajták között nincsenek nagy különbségek az ellenállóképesség terén. Agrotechnikában talán lehet, ám ez még vizsgálat alatt áll, több év kell a végleges következtetések levonásához.
Jelenleg úgy tűnik, hogy alacsonyabb a toxinfertőzöttség azokban a tételekben, ahol megtörtént a kétszeres növényvédelmi kezelés toxin ellen, de az is tény, hogy 25 fokos éjszakai hőmérsékletnél (ami idén is gyakran előfordult) nem lehet permetezni a kukoricát.
Ami pedig a friss piaci helyzetet illeti, a kukorica a várakozásoknak megfelelően kis áremelkedéssel reagál a kevesebb termésre, ami egész Európát érinti. Várhatóan a teljesen toxinmentes tételek ára akár jelentősen emelkedhet is, de az értékesítési döntést minden termelőnek a saját adottságai és lehetőségei függvényében magának kell meghoznia.
